A vesz és a visz ige mikor vált ketté a magyarban?

Ne hasonlítsd a két nyelvet ilyen formán egymáshoz.

Egészen más nyelvi logikán, más mentalitáson alapul a két nyelv.

Ne hasonlìtsd össze a kettőt. A magyar nyelv nagyon nehéz nyelv, aki születése óta nem tanulja az nem is fogja megtanulni soha helyesen használni. Rengeteg benne a rag, a azonos-, hasonló alakú- jövevény stb szavak. Szinte mindenre van 2 szavunk. Szerintem a vesz és a visz sosem volt egy szó, nem hiszem hogy ketté vált volna. Vesz egy kenyeret. ( Tehát elmegy valaki a boltba egy megvásárolja a kenyeret. Visz egy kenyeret. ( A kenyeret elviszi boltból.) Az első példánál tudjuk, hogy a kenyeret a boltban kifizette, megvette, és hazavitte. A másodiknál nem tudjuk hogy kifizette e csak hogy elvitte magával.

Én is használom mind a kettőt ugyanarra de nem ugyan azt jelenti.

Az Új magyar etimológiai szótár ezt írja:

"A →visz-ből kelethezhetett a szó belseji magánhangzó nyíltabbá válásával. A szóhasadás már nagyon korán, az ősmagyarban, esetleg az ugor korban végbemehetett. Ha összefügg a →visz szóval, a magyar szó belseji ë az elsődleges, az é ezzel szemben pedig másodlagos; vö. még →tesz. A ’vesz’ és a ’visz’ fogalmak ugyanazzal a szóval való kifejezéséhez vagy az etimológiailag összefüggő szavakhoz vö. a →visz megfelelőit a rokon nyelvekben; vö. még óind bhárati ’elvisz, magával visz; hoz’; lat. ferre ’hoz, visz’; or. брать ’vesz, fog’; ném. nehmen ’vesz, fog’ : mitnehmen ’magával visz’; stb. "

Nincs “ugor kor”.

Dobd ki. 😁