Leírnátok kérlek a benyomásotok erről a versről? A fióknak irtam, nincsenek költői ambícióim, de azért érdekelne, mit gondoltok róla.18/F
Az elrobogó tájból próbálva megragadni a lényegest
cikázó pupillámból a sok apró élest
elmostad és lett teljes homály
Ott ültünk egymással szótlanul.
élés kanyarból belém gázolva
csordultig újra alkottál
szétszedve nem szűnő huzatoddal
új dimenzióba hoztál
eltűnt kátyúm a magány
aszfaltomon táncoltál
átéltve ezerszer utunkat
szálva mese-ösvényen
a sors bizonyítja létezését
ez a diszharmonikus variátor
halmozva most az idillt elém
ilyen kegyetlen játékkal
a legnagyobb öröm és bánat
nem lesz semleges
ilyen gyönyörűen játszva
Ott ültünk egymással szótlanul.
mégis megtölti
lelked lelkem pizsamába bújt
nyári napsugár
hajnali párna
dinnye illata
formátlan mestermű
de ott él bennem
meg sem élt emlékek
legtisztábbak, őszintébbek
mint gyerekkori énem a Jézuskát várva, aki most tényleg eljött
veled mindent elém tárva
Ott ültünk egymással szótlanul.
s talán először, beszéltem
a túlérzékeny fiú, aki most először találkozott olyannal, akivel én
nem mint lányt szeretlek
hanem mint embert
lelkem régóta ismer
de nem tudom hogy kell
annyira fontos vagy, félek elrontom
mert már előbb láttam, milyen lehetne
elmerülve mosolyodba
Ott ültünk egymással szótlanul.
belefáradtam már a számonkérésembe, ott volt benned az, amit tőlem magamtól fokozatosan elvettem, és Te egyszerre megadtad léteddel legszebb elfeledett
álmom sír álomba, elégett cigi
de nem dobom el, nem gyújtok rá újra
csak a befejezetlen lehet tökéltetes
a stáblista pörög le előttem csupán
a többit érzem, eddig csak művészet
más világból jöttél megmutatni a lényeget
aztán kiszálltál és vitted magaddal legjobb önmagam
Itt ülök egymással szótlanul.
válasza:
válasza: válasza: válasza:A vers nem muszály rimmeljen... nekem tetszik a sok metaforra... habár az utolsó 9 sort átírnám, mert valahogy nem illik a többihez... és mintha meg is szakadt volna a mondanivaló... ez egy szerelmes vers ahogy látom... "Te egyszerre megadtad léteddel legszebb elfeledett" ezt a mondanivalót kéne folytasd... mit adott meg a létével?
"álmom sír álomba, elégett cigi..." tán csak egy emlék már az egész... lehet kilépet az élwtedvől az a valaki, és ezt szeretted volna belekombinálni a végére... ezt valahogy máshogy kéne megfogd... pl. Én így folytattam volna, hogyha tényleg jol gondoltam mit akartál írni " te egyszerre megadtad léteddel legszebb emlékeimet. Szemem sír álmomba, miközben csak te vagy minden gondolatom.
Mint egy régóta leégett cigaretta, mit nem dobhatok el,
az maradtál nekem a szívemben.
Cak a befejezetlen marad tökéletes.
Mint, egy stáblista pörög le elöttem ,
Minden hozzád fűződő emlekem.
De ez csak művészet,
Más világból jöttél megmutatni a lenyeget.
Aztán kiszáltál, és vitted magaddal a szívemet.
És engem ithagytál egyedűl szótlanúl."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!