Mire jók a versek? A művészeti élvezet kívül?

Az a mechanizmus a megfelelő alkalom eltalálása, amikor a verset valaki elszavalja a közönségnek.

Például ott volt az a férfi, aki a Nemzeti Múzeum előtt elszavalta a Nemzeti dalt a felgyűlt tömegnek. Az időpont megfelelő volt: dühös nép, akik kiállnak magukért, és a vers is erről szól.

Vagy egy személyesebb példa. A párommal való a találkozgatásaink után elkezdtem érezni, hogy tényleg szeretem és ezt el akartam mondani neki. Megírtam egy verset több nap alatt az érzéseimtől, és a megfelelő pillanatban így vallottam neki szerelmet. Itt is jó volt az időzítés: naplemente, párom szereti a verseket, és mint kiderült, ő is engem, a vers pedig erről szólt. :)

Szerintem az időzítés a megfelelő. Persze rá lehet hangolódni a versekre akkor is, ha csak úgy olvasod őket, mert beleláthatsz dolgokat, és épp ez a cèlja az irodalomnak.

A versek hasznosak. Petőfi elbújdosott vagy meghalt, a forradalom meg nem veszített. Töri órán mi legalábbis úgy vettük, hogy bár elbukták a '48-as forradalmat, mégis az osztrák vezetés rájött, hogy nem jó ennyire lenézni minket, és enyhítették a ránk kivetett törvényeket, évekkel kèsőbb pedig eljutottunk a kiegyezésig. Az '56-os forradalom pedig szinte ugyanolyan "nyertes" volt, mint a '48-as, csak ekkor az egész világ észrevette, hogy azért nem olyan jó ez a hidegháború és másoknak is rossz a szovjet megszállás.

A versekhez vagy más irodalmi művekhez kell egy bizonyos lelki intelligencia szint elérése, és utána már nem csak simán jól hangzó dolgok lesznek. Most ezt nem lenézően mondtam, félre ne érts, ezelőtt 5 éve én sem értettem, miért jó az irodalom. Majd jött az a pont, amikor így éreztem, hogy ennek az egész irodalomkodásnak van értelme. Nem csak olvastam már a verseket, hanem éreztem is, és értettem is. Nem csak szépen hangzó sorok, hanem érzelmeket vagy gondolatokat elbújtató költemények, melyek egy átlagos olvasónak semmit se jelentenek. Beléjük lehet látni dolgokat, és ki lehet következtetni, hogy mire is írta azokat a sorokat a költő. Persze sok helyen rosszul tanítják az irodalmat, amiatt lesz felesleges az egész. Túl sok hangsúlyt tesznek arra, hogy az agyas irodalomelemzők mikre jöttek rá, ahelyett hogy minket, diákokat kérdeznének, mi mit is látunk belé.

Például Pistike, akinek a szülei veszekednek, a Nemzeti dalban azt láthatja, hogy ki kellene állnia a szülei ellen, meg kellene mondania, hogy neki így nem jó az élete. Ne veszekedjenek, különben elmegy. Eddig ezt miért nem mondta? Mert félt, nem tudta, hogy mások is érezhetnek így, és miután rájött, hogy mégis, erőt tudott meríteni.

Ebből a példából kiindulva, kedves kérdező, ez a mechanizmus a versek besorolása lehet. Rossz a kedved? Olvass ódákat és balladákat. Egyedül érzed magad? Forradalmi versek. Annyira szerelmes vagy, hogy elszádülsz? Szerelmes versek. Ez persze nem lenne ilyen egyszerű, mivel a stílus is számít, meg ódát írhatok valami humoros dologról is, de a lényeg egy ilyen fajta osztályozás, mint a gyk-n is van és a címkék megadása. Ha valakinek vannak bizonyos érzései és gondolatai, bepötyögi őket, és kidobja az oldal neki a verseket.

Amúgy még annyit mondanék, hogy a versek szerintem nem tigli tanglik és nem is egyszer használatosak, ahogy a Nemzeti dal vagy a versem sem. A költők közül pedig nem mindenki volt Ady életet űző, és nem úsztak a pénzben. Radnóti csak erőltetetten nevetne most.

A vers a nyelv zenéje. A nyelv tulajdonságait kihasználván énekel el vele tartalmakat, melyek lehetnek absztrakt, illetve kevéssé absztrakt kifejezésmódok által közölt tartalmak.

Azért ez eszköz, mert sok olyan dolog van, olyan metatartalom, vagy absztrakció, amelyeknél a nyelv általános fogalmai érvénytelenekké válnak, viszont a fogalmakon túl, a nyelv zeneiségét, retorikai jellemzőit, fogalmazásrendszerét felhasználva kifejezésre juttathatod az egyébként racionálisan már kifejezhetetlent.

Tehát értelme a racionálison túli kifejezése a nyelv eszközei által.

Nagyon jó,nagyon fontos kérdés.

A vers valamit meg tud örökíteni.A tárgya vagy bármi, ami szerepel benne "meg van verselve".Ugyanígy megörökít persze az összes többi művészeti ág is.