Tik mennyire olvasnátok el olyan konyvet aminek az elején a fohosok depressziósak (emósak)?
Nagyából 4 fejezeten (50 oldal) keresztul van az h a három fohos depressziós de végul megtalátják h az élet mégis szép és érdemes élni és már így íródik a meg a kozepe és a vége.
Lenne turelmetek végigolvasni vagy ráunnátok az alulmotiváltságra és a sírásra. Egyépként meg kissé ki van egyensújozva vidámabb részekkel az eleje is.
Koszi
Nálam nem attól függ, hogy a protargonista depis-e, hanem a történettől. Ha érdekes, kreatív és jól összerakott, akkor felőlem jöhet.
A WataMote is hasonló vonású anime, és azon is jól ellehet szórakozni.
Az, hogy XY depressziós, még nem történet.
Depressziós karakter pl. Katniss, és őt fulltotálban kapjuk végig mint elbeszélő. Ez két olyan dolog, amitől a legtöbb írásra tanácsokat osztogató gyorstalapaló szívja a fogát. aztán mégis működik.
Meg depresszós karakter még Ebony “Enoby” Dark'ness Dementia Raven Way is, de őrá meg a kutya sem kíváncsi.
A depresszió egy betegség, melynek genetikai ÉS környezeti okai vannak. Igen,k nagyban befolyásolja a szereplő cselekvőképességét, ha elbeszélő is, akkor az elbeszélői hangnemet is.
Mint minden mentális betegséget, ez is tudni kell hihetően ábrázolni:
-egy betegség nem menő. nem aggatjuk a karakterre csak hogy még marysuebb legyen.
-nézz utánna, hogy ténylegesen mik a tünetek, ha neked nincs ilyen roblémád, akkor keress rá, hogy mások hogyan írják le az érzést.
-egy karakter több mint egy betegség. legyen neki személyisége, céljai, szokásai, életvitele, hibái, erősségei.
-csak azért mert meg akarod mutatni, hogy szär neki az élet még nem kell a homlokára nyomni egy bélyegzőt. mint minden másban, itt is érvényes hogy ha lehet ne mondd hanem mutasd meg.
-a mentális betegség még nem történet. Ez nem egy cselekvés, nem egy cél, nem motiváció.
Sok éven át volt klinikai depresszió, konkrétan az ágyból nem tudtam kikelni sokszor, de ennek ellenére volt életem, voltak jobb napjaim is, amikor igenis elmostam a csetrest, kitakarítottam a vécét, megírtam a ZHt, összejöttem a barátnőmmel, stb. És ennek ellenére ott volt a betegség, hiába a szerelem, hiába a sikerek, hiába a viszonylagosan jó anyagi helyzet és kilátások. EZ nem úgy működik, hogy ép ésszel rájössz, hogy "az élet szép és érdemes élni", és utánna sunshine happiness, vigyorgás. Egyszerűen nem lehet az agy kémiáját racionális gondolkozással helyreállítani. Van akinek helyreáll magától, van, akinek gyógyszerrel tudják helyretenni, és van akinek gyógyszerel is megmarad a dolog egy életre. Ez van.
Nekem tetszik a sztori. Az a lényeg, hogy miután fölvázoltad a főhősök jelenlegi helyzetét ne időzz benne túl sokat, illetve tégy rá jelzéseket, hogy ezt meg akarják oldani, vagy van egy negyedik valaki aki segíteni akar nekik. Szóval már az elején csillantsd fel a reményt hogy ez változni fog, hogy az olvasónak legyen türeme a lehangoló részeken átrágnia magát.
Szeretem az ilyen történeteket, ahol van fejlődés.
Sok sikert a könyvhöz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!