Ha sikeres író leszek akkor majd meg élek az írásból?

A helyesírásod annyira csapnivaló, hogy ez teljesen esélytelen!

Egyébként sem lenne könnyű, de így...

Jómagam is gondoltam arra, hogy szeretnék írásból megélni, nagyjából tudom is miről szólna. Na de lássuk a tényeket.

Manapság egyre kevesebben olvasnak nyomtatott könyvet. A legtöbben a szükséges információkat az internetről szerzik be. Ugyanígy kikapcsolódásként is többen néznek meg egy filmet, vagy valami műsort a TV-ben, esetleg facebook-oznak, internetes vagy egyéb játékokat játszanak stb.

Ha könyvet írsz, akkor annak kiemelkedőnek és figyelemfelkeltőnek kell lenni. A sikerességhez általában bestseller-t kell írni, amely mindenki számára emészthető, és az egyetemi professzor is ugyanúgy elolvassa, mint a Tesco-ban takarító Mariska néni.

Na, tegyük fel, hogy megírtad a könyvet. Először is kiadót kell találni. Ők is számolnak azzal, hogy manapság egyre kevesebben olvasnak, szóval csak akkor vállalják be a könyved kiadását, ha nagyon nagy fantáziát látnak benne.

A könyv ugye magyar nyelven íródott. Szóval ebből a tizenegynéhány millió emberből jutott el azokhoz, akik még hajlandóak egy nyomtatott könyvet a kezükbe venni.

Természetesen Rowling és R.R. Martin óriási előnnyel indultak, mivel a világon számos országban beszélik az angolt, szóval ha még nem is fordítják le műveiket egyéb nyelvekre,akkor is szép kis summát zsebeltek volna be.

"Nem kéne röktön ìgy le reagálni....

Nem helyesìrási tanácsot kértem szóval negativ válaszoloknak megy a rossz kéz!"

Nem leszel sikeres író.

Kedves Kérdező!

Látom, fikázzák a helyesírásod. Joggal. Mindazonáltal a Te oldaladon áll a technika: a szövegszerkesztőkben piros, hullámos vonal húzza alá a nem megfelelően leírt szavakat. Észleled, javítod. Ennyi.

Próbálkozz! Fogj hozzá az íráshoz most! Na!

Üdv R.

Kedves kérdező!

Elképzelhető hogy azóta feladtad a könyvírásról szőtt álmaidat, vagy már ki is adtál egy könyvet..és mivel már régebbi a kérdés,az is előfordulhat hogy nem is fogod látni amit írok. De mérlegeltem és úgy döntöttem hogy leírom a történetemet. Kérlek téged hogy ne ítélj gyorsan, és vond le a tanulságokat. Köszi:)

Általános iskolában barátkoztam meg a könyvekkel. Amikor az osztálytársam nővére kölcsön adott egy kis vékony regényt. Amikor kézbekaptam, a borítóig jutottam mint a legtöbb ember ebben az extramódon felgyorsult világban.

Nem fűztem túl sok érzelmet a könyvhöz még akkor..éppen ezért gyorsan a táskám mélyére is süllyesztettem.

Amikor haza értem a suliból, megint a kezembe akadt mikor pakoltam ki a táskám este.

Azt mondtam egye fene! Belelapoztam. Azonnal elvarázsolt. A történet...ahogyan az író játszadozott a szavakkal. Ahogyan ízlelgette mint a mézet...

MMásnap reggelre kiolvastam a könyvet, és alig tudtam ébren maradni az iskolában.

Beszereztem még egy könyvet...annak ugyanez lett a sorsa...Onnantól kezdve faltam a könyveket. Nem értetem hogy mások miért nem szeretnek olvasni vagy épp írni.

Mikor a gimnáziumhoz értem, elhatároztam hogy írok egy könyvet. El is kezdtem. Tele voltam ihlettel. És minden percét élveztem.

Egy új világot teremtettem. Bele tettem a lelkem a megírásába. El is készült. A regény az első szótól az utolsóig 426 oldalas lett A!5-ös méretben.

Sokáig őrizgettem, éveken keresztül.

Ám amikor rászántam magam hogy megmutassam az egyik barátnőmnek...ő elnevette magát. Kiolvasta a könyvemet és csak nevetett..nevetett..A szeméből sütött az irígység. Hát ő azóta színésznő lett. És már akkor remekül játszott.

Ott összetört bennem valami még mielött fölépülhetett volna.Elvesztettem a hitemet a teremtett világomban.

És elégettem. Minden nyomát.

Azóta felnőttem. És nem hazudok túl nagyot ha csak annyit mondok..megöregedtem.

Sokszor gondolkodom el azon, hogy ha nem halgattam volna más szavaira, és kiadtam volna a könyvet...akkor más is megismerhette volna a világot amit a két kezemmel alkottam. A világot ami mostmár csak az emlékeimben él.

Drága kérdező! Ha anno kiírtad ezt a kérdést, nyilván bizonytalan voltál saját magadban.

Fogadj el egy jó tanácsot..poros tanácsot amit nekem nem sikerült időben fölfedeznem..

Sosem az éltessen egy írót hogy megél-e az írásból. Egy író vízből és kenyérből is tud a szavaival lakomát írni.

Sose kételkedj abban hogy író leszel...Hiszen egy író akkor már íróvá válik, mikor még maga nem tudja...Nem a cím a lényeges..hanem az hogy mekkora világot képes álmodni, és életre kelteni a világnak :)