Mi a posztmodern?
El tudja valaki magyarázni, hogy érthető legyen? Mert sok embertől hallottam ezt a fogalmat, de még soha senki nem tudta igazán elmagyarázni. Sokszor úgy tűnik, mintha nem is értené senki a fogalmat.
Eleve az sem világos, mért kell ilyen fogalmakat kitalálni, hiszen egy művész (jó esetben) nem úgy alkot meg egy művet, hogy leül és kitalálja, hogy "na most írok egy jó kis posztmodern regényt". Nekem úgy tűnik, hogy ezeket a fogalmakat a művészettörténészek találják ki, és erőltetik rá az emberekre, pedig a művek tényleges megértéséhez egy centivel sem visznek közelebb. Nem beszélve arról, hogy sokszor teljesen tévesen sorolnak be alkotókat egy-egy ilyen fogalomhoz, és nem egyszer maga az alkotó kéri ki magának ezt.
Másrészt, nekem úgy tűnik, hogy az ún. posztmodern valójában egy nagy lufi. Lehet, hogy tévedek, de én úgy látom, mintha olyan alkotókat neveznének annak, akiknek nincs igazán mondanivalójuk, ezért csak játszadoznak. Ráadásul alig lehet érteni őket, tehát eleve nem is az a fontos, hogy valamit mondjanak a valóságról, hanem, hogy pár túl művelt embert szórakoztassanak.
Lehet, hogy tévedek, de van, aki úgy gondolja, hogy például Esterházy Péter írásos bohóckodásai egyenrangúak mondjuk Sánta Ferenc műveivel? Hogy egyformán fontos a kettő? Csak mert Sánta Ferenc elég komoly dolgokról írt Az ötödik pecsétben, Az árulóban vagy a Húsz órában. Esterházy meg, nekem olyannak tűnik, akinek az irodalom csak játszadozás.
De javítsatok ki, ha tévedek!
8. válaszoló:
Ez mind szép és jó, de nekem úgy tűnik, hogy egy-egy alkotó nem sorolható be egy-egy mozgalom, korstílus vagy mi alá, mert ezek teljesen önkényes dolgok, amiket a művészettörténészek találnak ki. És ahogy mondtam, semmivel nem visznek közelebb minket az alkotók, művek és alkotások megértéséhez. Valamint azt is sugallják, mintha a régebbi művek, amik korábbi korstílusok alá lettek besorolva, elavultak volna. Szerintem meg ugyanúgy mondanak ma is dolgokat az olvasónak, és baromira mindegy, hogy romantikus, realista vagy tökömtudjamilyenista művekről van szó.
Ha én úgy érzem, hogy egy mű kifejez valamit a valóságról, katartikus, nem mindennapi élményt ad, elgondolkodtat stb., akkor jónak tartom, ha meg ezt nem kapom meg tőle, akkor rossznak, fércműnek. (A nem művészi, hanem szórakoztató művek kategóriája más tészta, azoknál nem a katarzis meg a többi a lényeg, tehát nem is eszerint kell megítélni őket.) És például Esterházynál, meg egyéb "posztmodern" íróknál pontosan ezt érzem, hogy semmit nem kapok tőle, sem katarzist, sem a valóság mélyebb megértését, sem gondolatokat, sem különleges élményeket. Csak köldöknézést, művészi önkielégítést, és hasonló szomorú dolgokat. Csupa olyat, ami egy művész számára a legszégyenteljesebb dolgok közé tartozik szerintem. És ha erről van szó, akkor fércművekről van szó. Még akkor is ha elnevezték őket "posztmodernnek"...
Kedves Kérdező!
Úgy látom, sok érzelmi energiát fektettél a válaszok elolvasásába és a lereagálásukra. Szerinted megér ennyit?
Jól látod, a művészettörténetet a művészettörténészek találták ki. Elsősorban azért, mert kategóriákban gondolkodni egyszerű. Neked és nekem, akik nem művészettörténészek vagyunk és nem a művészeti piacból élünk, nem kötelező az ő értékítéletüket magunkévá tenni. Jogunk van a saját véleményünkhöz. (Sőt, tovább megyek: az általad fikázott művek nagy része az arisztotelészi művészetmeghatározásba se férne be.)
Örülök, hogy vannak gondolataid a művekről -ha ezek a művek tanulmányozásán alapulnak, és nem más, nemhivatalos művészettörténész, rosszabb esetben művészetpolitikus, kritikus stb véleményét visszhangzod. Csak Te tudod valójában, hogy elolvastad-e/meghallgattad-e ezeket a műveket, amiket ócsárolsz. És csak Te tudod, hogy ha részleteiben és komplexitásában nem tanulmányoztad az általad elutasított műveket, akkor mire alapozod a véleményedet.
Ha a trollokkal nem akarsz a továbbiakban vitázni -számodra időpocsékolás: lerántanak a saját szintjükre és legyőznek a rutinjukkal- akkor szubjektívebben és ne ennyire kategorikusan jelents ki valamit. Ahhoz a véleményedhez, hogy Iksz festő Ipszilon műve nem tetszik Neked, mindig is jogod lesz. De hogy Zé író Zsé c. könyve sz*r, ahhoz nem. Lehetséges, hogy csak Te nem látod az értékeit.
Üdv R.
"Ahhoz a véleményedhez, hogy Iksz festő Ipszilon műve nem tetszik Neked, mindig is jogod lesz. De hogy Zé író Zsé c. könyve sz*r, ahhoz nem."
Miért nem írhatom le csak egyszerűen azt, hogy "sz*r"? Ez ugyanúgy egy vélemény. Vagy minden egyes mondat elejére ki kellene rakni, hogy "szerintem"? Elég fárasztó lenne egy idő után nekem is, az olvasónak is. Aki ilyen miatt még trollkodni is kezd, az egy öt éves gyerek értelmi és érzelmi szintjén áll. Szerintem. (Mert ha nem tetszik a véleményem, lehet vele vitatkozni értelmesen is. Csak akinek nincsenek érvei, de nem bír elviselni más véleményeket, az szokott ilyen keserűen trollkodni. És utána még ő tesz úgy, mintha én lennék a szólásszabadság ellen. (Szerintem) az ilyen embernek magába kéne nézni elég komolyan...)
"Monnyuk ezzel a "trollkodás"-ozással ugyanazt teszed, mint Esterházy "bohóc"-ozásával, meg a "Harmonia Caeletis" "szar"-ozásával."
Megint itt vagy, Hatvanegyszázalék? Igen, ugyanazt teszem: véleményt mondok. Még b*szhatod széjjel ezt a témát nyugodtan. Értelmeset, úgy látszik, úgy sem tudsz hozzászólni. Na, jó szórakozást! (Bár szomorú, ha neked ez az.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!