Írtam egy verset a szerelmi kételyről. Szerintetek milyen lett?
Kétely
Nincsen rosszabb dolog,
Mint a gyötrő kétely,
Viszontszeret-e az,
Szívem akiért ver.
Nem tudom, érzelmeim
Válaszra találnak;
Vagy engemet belülről
Hiába strapálnak?
Tudnám, hogy mit érzek,
Viszonzatlan marad,
S elbúcsúznék tőle,
De nem lenne harag.
Vagy tudnám, hogy mit teszek,
Semmi sincs hiába,
És omolhatnánk végre
Egymásnak karjába.
Előző: Kösz a választ.
A témáról annyit, hogy klisé, nem klisé, ezt éreztem, és ezért ezt írtam le versben.
Persze. Az emberi észlelés mindi sematikus. Érzéseink egyszerű tőből fakadnak, amiben már mindenki részesedett, ezért senki nem lepődik meg, ha a versben olyan érzelmet, hangulatot mutatsz fel, amit már mindenki sokszor átélt. Persze szép dolog, hogyha az alkotó kivetíti a pillantban összegyűlt hangulatot, érzelmet és művészi formában emeli át az örökkévalóságba. ÁM! A mondanivaló, kifejezésre szánt érzés elveszti a figyelem, gondolatébresztő erejét, ha olyasmit közöl, amit már tudunk és ismerünk.
A fű szöld - Az rtl 2
nagyon érződik hogy fiatal és tapasztalatlan vagy, csak próbálkozol, de hát ne haragudj már.
Nem kell Oscar Wildehoz meg a többiekhez hasonlítgatni, de akkor minek írod?
Hát figyelj, 17 évesen nyilvánvalóan nem vagyok, és nem is lehetek olyan szinten. Sőt, nagy valószínűséggel soha nem is leszek.
De lehet ezt objektíven is értékelni. És megértem, ha úgy sem jó, de akkor sem a legnagyobb költőkhöz kéne nem hasonlítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!