Regény írás, hangulat átadási tippek?

Talán a lejegyzett környezet, cselekmény nem volt elég erősen kitalálva, mielőtt megalkottad (és itt nem a beilleszthetőségre, linearitásra gondolok). Mondjuk had éljek egy filmes példával, mivel amikor írok hasonlóan a filmekhez - képet, környezetet, hatáskeltő eszközöket használok. Pl: ha vágni akarsz, hogy gyorsabb legyen a leütés, akkor elég, ha abbahagyod a szöveget és keményen, tényszerűen oda teszed a pontot valami végére. Még váratlanabb, ha nem számít rá az olvasó. Vagy például a montázsszerű ábrázolás: "Virágok, napfény, bőgő marhák, nyüzsgő darazsak bármerre látsz" Innen, onnan elkapott képek halmozott sorolása (eszméletlen hangulatos tud lenni). A könyvekben egy jól leírt jelenet egy nagyszerű filmmel hasonlatos képet teremt, és ez kötetlen, lehet humoros, groteszk, hátborzongató, feszültség keltő (Lásd: Tarr Béla filmek, amikor azért megy fel benned a pumpa, hogy legyen már valami) és még sorolhatnám...

néhány hangulatos filmjelenet:

- https://www.youtube.com/watch?v=ZeIRG-IFRlA

- https://www.youtube.com/watch?v=ShowvGZ6F3U (Egy kis feszültség és fekete humor)

- https://www.youtube.com/watch?v=HI-mDTdeKR8 (rémisztő, pszichedelikus, monumentális)

- https://www.youtube.com/watch?v=Rk1PxpZ-hfE

Szerintem én is hasonló hibában vagyok, mint te. (Első)

Ott van, igen elképzelhető a helyzet: Valaki belép a sötét szobába, előtte lány a földön, halott és a belépőre néz, a kandalló fénye világítja meg. A fény sugaránál messzebb van egy telefon az asztalon stb..

Csak talán ez túl rövid. Igen, dekódolható a helyzet, de nem teljesen átélhető. Mivel a hasztalan részek olvasása, mint például egy kesztyű, egy kabát leírása is ugyanennyi időt foglalhat magába az olvasó számára. Az ilyen monumentálisabb jelenetek valahogy bővebb kifejtést igényelnek. Kicsit több lelki világ, egy kis rizsa itt, meg ott, persze a hangulathoz illően pl: "A fene gondolta volna, hogy fajulhatott eddig...", "Megpróbálta törülgetni a lecsorranó vért" Az olvasó ritkán áll meg. A legtöbb ember gyorsan olvas, de felületesen fogad be. Érdemes a katarktikusabb jeleneteket bővebben, mig a kissebb jelentőségüeket kevésbé kifejteni.

Mondjuk ez a 3/4 sor, ha 10 lenne, már kész és átfogó lenne a jelenet, a helyzet. Az olvasó nem kapná a sok információt, amivel nem tud mit kezdeni, hanem elfogadná, hogy "Most azt a jelenetet olvasom, amikor Peter lakására megérkezik a főszereplő és ott találja a halott lányt."

Nem lenne akkora esélye elveszteni a fonalat.

Persze túlkapni sem szabad egy helyzetet, mert az vagy hiperrealista lesz, vagy giccses, hatásvadász és unalmas.

- (bocs, hogy kicsit kiegészítettem a sztorit, de így szerintem te is jobban megérted, miről van szó, mert a konkrét helyzetet meghatározza az előzmény, a helyzet meg a jövőt határozza meg, de adott pillanatban a jelennek van a legnagyobb jelentősége, kivéve a krimik "megfejtése" - amikor feltárul a múlt és összeáll a kép és az analitikus drámák esetében)

Tehát az erősen kitalált jelenetet kell egy kicsit bővíteni, hogy ne csak te értsd, hanem az olvasónak is leessen, ki, honnan, hová, miként került, mi történik vele, esetleg mi fog.

Kivétel a módszer alól, amit én írtam a rétről, darazsakról, marhákról. Mert, akkor egy felületes hangulat csap meg, mintha csak egy általános dolgot fogalmaznál meg úgy halmozva, mintha csak egy családi fotóalbumból különböző kirándulások képeivel próbálnál leírni egy várost. pl:

- Budapest, külváros: Gyár, füst, szemét, itt ott fekete alakok. Gyerekek fociznak a kispályán. Idősek sóhajtoznak a szétroncsolódott buszmegállóban.

Ezek bővebb kifejtést nem igazán igényelnek, mert ezek a környezetre jellemző általános dolgok, az ottani lét hangulata.