Mi a különbség a kormányzó (államfő), elnök vagy pártelnök, kancellár között?

csak a kormányzót tudom.

a horty azért volt kormányzó,mert a király ,IV. károly nem tudta elfoglalni ilyen-olyan okok miatt a trónt.

ezért kellett arra az időre kormányzót választani.

tehát a királyt helyettesítő személy a kormányzó.

Szerintem a kormányzó, államfő, miniszterelnök, ezek kb. hasonló tisztségek. A kancellár pedig országonként változó, mit is takar pontosan.

Pl.

"Az osztrák szövetségi kancellár alkotmányos jogállása a német kancellár jogállásától eltérő. A szövetségi kormány minisztereivel szemben nincsen sem utasítási joga (Weisungsrecht), sem irányelveket meghatározó felhatalmazása (Richtlinienkompetenz). Az osztrák szövetségi alkotmányban (Bundesverfassung) foglaltak szerint jogilag egyenrangú a kabinet többi tagjával, tehát első az egyenlők között (primus inter pares).

A kancellárnak az Osztrák Köztársaság politikai rendszerében elfoglalt helyzete ennek ellenére igen előnyös, mivel joga van bármelyik miniszterének visszahívását javasolni a szövetségi államelnöknél (Bundespräsident). Ezen túlmenően, a legtöbb esetben egyszersmind valamelyik kormányzó párt elnöke is (Vorsitzender), ezáltal személyében különösen jelentős reálpolitikai hatalom összpontosul."

[link]

Az államfő a hatalmi ágak összehangolója. Parlamentáris demokráciákban általában mindhárom hatalmi ágban erősen korlátozott a szerepe: törvényt csak egy-egy alkalommal vétózhat meg, utána már kénytelen aláírni; a kormányt a választási eredmények ill. a pártok egyezkedése alapján nevezi ki; az igazságszolgáltatásban pedig kegyelmet gyakorolhat. Az államfői tisztség egy speciális formája a kormányzó, amely a királyságokra jellemző, amikor az uralkodó valami miatt akadályoztatva van (pl. még gyermek).

Ha elnök alatt egy állam elnökét értjük, akkor ez egy államfői tisztség (elnöki köztársaságokban egyben kormányfői is, pl. az USA-ban). Ha egy szervezetnek, egy pártnak, vagy akárminek az elnökét, akkor pedig az adott szervezet vezetője, első számú képviselője.

A kancellárok eredetileg a királyi udvarok ügyintéző hivatalainak (kancelláriáknak) élenjárói voltak. Ma Ausztria és Németország szövetségi ill. tartományi kormányfői viselik a Bundeskanzler (szövetségi kancellár) ill. Landeskanzler (tartományi kancellár) tisztségeket.

Ezt én írtam:

"Szerintem a kormányzó, államfő, miniszterelnök, ezek kb. hasonló tisztségek."

Annyiban helyesbítenék, hogy a kormányzó valóban más módokon is hatalomra kerülhet (kinevezéssel), míg az államfő (miniszterelnök) általában egy demokratikusan választott vezető.

De ez már kicsit inkább nyelvtani kérdés, hogy mire milyen szót használ egy ország vagy nyelv. :)

A kormányzó lehet egy tisztség a királyságokban, ekkor az, amit fentebb leírtam: ha az uralkodó valami miatt akadályoztatva van (a magyar történelemben erre három példát ismerünk, mindhárom különböző okból volt: Hunyadi Jánost azért választották kormányzóvá, mert V. László király még gyermek volt; Kossuth Lajos a szabadságharc alatt, a Habsburg-ház trónfosztása után volt ideiglenesen "kormányzóelnök" - a tisztség neve is mutatja, hogy nem igazán tudták eldönteni, hogy milyen államforma legyen; és Horthy Miklós, miután IV. Károly trónigénye külpolitikai okok miatt nem volt teljesíthető), akkor a kormányzó gyakorolja a király jogköreit. Ha ma királyság lenne Magyarországon, valószínűleg a király (hiányában a kormányzó) jogköre kb. annyi lenne, mint ma a a köztársasági elnöké. Az említett kormányzók idejében ez még nyilván máshogy volt, de pl. Kossuth esetében már volt törekvés a hatalmának korlátozására.

Ugyanakkor az USA tagállamainak élén álló "elnökök" (elnöknek, presidentnek csak a szövetségi elnököt nevezik), akik az adott tagállam állam- és kormányfői is egyben, a governor címet bírják, amit magyarra kormányzóként szokás fordítani. Az Egyesült Államokban nincs szétválasztva az államfői és a kormányfői tisztség, más fékeket iktatnak be az elnök ill. a kormányzók hatalmának korlátozására.

A kormányfő szó viszont minden esetben a kormányfői tisztséget jelenti: minden országnak van egy kormánya, amely miniszterekből, államtitkárokból áll, ez a végrehajtó hatalmi ág. Ennek vezetője egyes országokban a miniszterelnök, más országokban a kancellár, megint máshol az elnök, ezek közös megnevezése a kormányfő.

Na először is leszögezném, hogy mindegyik tisztségnek az adott ország törvényei szabályozzák jogkörét, szóval csak általánosságban:

Államfő = köztársasági elnök: A legtöbb helyen jelképes hatalma van, az ő feladata a törvények aláírása, amíg nem írja alá, addig nem lép érvénybe, ezen kívül egyszer újratárgyalásra visszadobhat törvényt a törvényhozásnak újratárgyalásra. Továbbá elvben ő a hadsereg főparancsnoka is.

Miniszterelnök: A választásokon megválasztott kormány feje. Az államfő által (általában a legnagyobb koalíciót/pártot) kormányalakításra kijelölt párt állítja.

Elnök: az elnöki köztársaságokban (pl: USA ilyen, hazánk parlamentáris köztársaság) az ország vezetője, gyakorlatilag a miniszterelnök és az államfő egy személyben.

Pártelnök: az adott párt által választott legfőbb vezető (általában), de itt külön kiemelném, hogy a pártok ha akarnák lófüttynek is nevezhetnék az elnöküket, ez nem általános elnevezés.

Kancellár: Németországban és Ausztriában van hagyománya, ez is koronként különböző jogkörökkel volt felruházva. De nagyon leegyszerűsítve a szövetségi (vagy régebben birodalmi) kancellár lényegében a kormányfő (miniszterelnök).

A kormányzót pedig a király akadályoztatása esetén szoktak választani, hogy ideiglenesen gyakorolja a jogköreit. Az ő jogait is különböző képen szokták korlátozni, Magyarországon pl Hunyadi János nem nemesíthetett, tehát nem adományozhatott nemesi címet. Horthy pedig azért volt kormányzó, mert névileg Magyarország az első világháború után is királyság volt, csak ugye király nélkül.