Hogy lehet egy film ennyire érzelmes? Vagy csak engem hatott meg ennyire?

Szerintem olyan "jól van akkor"-film. A végét nem is láttam szerintem, de nem volt rossz, jó az alapötlet, bár giccses, kiszámítható, már az első pillanatban tudtam, mi lesz a fő mondanivaló, semmi csavar vagy megdöbbentő fordulat. Mondjuk valószínűleg nem is ez volt a célja, akartak egy jó kis szerelmi történetet, amely azért kicsit jobb, mint valami tinihülyeség, vagy ami azért tényleg színvonalas, ez sikerült is, de megmaradt amolyan "ezt is láttuk" - filmnek. Úgy tudnám leginkább leírni a véleményemet róla, hogy ha színész lennék, szívesen játszanék ebben, mert színvonalasabb, mint sok másik, nem szégyellném felírni az "életrajzomba", de nem is ebben teljesedne ki a karrierem, csak fenntartanám vele a hírnevemet. Amúgy a színészek jók benne, de ahogy valaki írta, Rachel McAdams itt valóban egy kifejezetten ellenszenves figurát alakított, most nem tetszett ez a lány.

20/L