Szerintetek sokan csak féltékenységből nézik le a művészeket (költők, írók, szobrászok, festők. )?

Ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat: általában mindenki lenéz mindenkit, aki nem pont olyan, mint ő. A mérnök lenézi a jogászt, a jogász lenézi a tanárt, a tanár lenézi a parasztot, a paraszt lenézi a művészt, a művész lenézi a munkást, a munkás lenézi a titkárnőt, a titkárnő lenézi a takarítót, a takarító lenézi a csatornapucolót stb.

Ami a művészeket illeti, őket azért szokás lenézni, mert rettentően túlértékelik magukat, önimádóak, azt gondolják, hogy a művészet, sőt, Művészet, vagy Mőőőővészet valami egész más, nem pusztán egy szakma a sok közül, hanem valami emberfeletti, isteni, angyali dolog, miközben persze egyáltalán nincs így. Ez idegesíti is rendesen a buszvezetőket, csatornapucolókat és programtervező matematikusokat.

Vannak, akik féltékenységből, de nem mindenki.

Amúgy tényleg hihetetlenül arrogánsak tudnak lenni, és sokakat inkább ez zavar.

A művészet az, ha van mondanivalód, és van eszközöd hogy kifejezd.

Van akinek csak a feltűnési viszketegsége van, de se eszköze (tehetsége, kreativitása stb) se mondani valója nincs.

Volt egy mozgalom régen, a L'art pour l'art, - művészet a művészetért (igen ez nem csak a Dalák Sali csapata) Őkcsak azért alkottak hogy szépet elkossanak. ez nálunk nem igazán honosodott meg, leginkább a franciák stílusa volt, pl a rokokó is jórészt ide tartozott, építészeti stílusként azért ez itthon is megtalálható. Sok tehettséges művész alkotott ebben.

És van akinek csak mondnai vlaója van, de sütni valója hozzá nem sok.

Persze ezek mind csak akkor számítanak, ha a nagyközönséggel is meg akarod osztani. Akkor sok kritikusod lesz.

De ha magadnak alkotsz, akkor neked az a művészet amit te magadnak meghatározol. :-)

"A művészet az, ha van mondanivalód, és van eszközöd hogy kifejezd."

Igen, ez a modern egoista művészek elképzelése. A valóság pedig az, hogy évezredekig, és nagyrészt ma is, a művészet célja általában a díszítés: a szép lakókörnyezet és használati tárgyak kialakítása, illetve ezen kívül az illusztráció, reprezentáció stb. Az, hogy a művész az ő tüneményes személyiségének nagyszerű gondolatait majd jól kifejezi, a 19. század előtt nem nagyon játszott. Hanem megrendelések voltak, és a művész vagy szállította, amit rendeltek tőle, vagy nem.

A mai művészek persze eléggé önteltek lettek. Megrendelésre derogál dolgozniuk, önkifejezést ellenben szívesen művelnek. És ha a közönség nem vevő az önkifejezésükre, akkor szerintük a közönség a hülye. Na ezért nem népszerűek a művészek manapság.

"L'art pour l'art, - művészet a művészetért (igen ez nem csak a Dalák Sali csapata) Őkcsak azért alkottak hogy szépet elkossanak. ez nálunk nem igazán honosodott meg,"

Pedig Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula ilyenek voltak.

Utolsó: a művészet mindig változik. a 19. században meg próféta költők voltak éppen. Hogy az aktuális tényállás neked nem tetszik, az a Te bajod.