A görög mitológiának van valami igazság alapja, vagy 100%ban kitalált?

"A görög mitológiának van valami igazság alapja, vagy 100%ban kitalált?"

Mi az az "igazságalap"? Mi az a "kitalált"? Nem olyan egyértelmű dolgok ezek.

Nézzünk egy távolabbi példát. Shakespeare drámáinak van valóságalapjuk, vagy kitalált művek? Egyrészt kitalált művek, mert irodalmi művek, másrészt, mint minden jó irodalmi mű, mélyen gyökereznek a valóságban és nagyon sok mindent tanítanak az emberi természetről, a világ működéséről.

A mítosz sűrített formában tartalmazza egy nép gondolkodásmódját, és a világot közvetíti ennek a népnek a számára. Tehát a mítosz olyasmi, ami a görögök számára az őket körülvevő világot értelmessé, felfoghatóvá tette. Nekik még nem volt tudományuk, filozófiájuk vagy irodalmuk, mert a mitológia mindezek előtt volt, de hasonló szerepeket töltött be, mint ezek. Természetesen nagyon sok valóságalapja van.

Ha folyékonyan olvasol németül, 19. századi szövegeket is, ráadásul gót betűkkel :))), akkor Schelling mitológia-elemzéseit ajánlom olvasásra. Ha nem, akkor Alekszej Loszev írásait érdemes tanulmányozni.

A görög kultúra fejlődése során megszűnt, felbomlott a mitológia, és lett helyette filozófia és irodalom, a filozófiában pedig már ott voltak a csírái mindannak, amit ma tudományként tartunk számon. Mindez 2500 éve végbement, ez mutatja, hogy a mitológia mennyire régi jelenség. Tehát a mitológia egy korai fejlődési foka volt a világ értelmezésének. Nem hülyeségek tárháza vagy kitaláció, hanem egy régi megközelítés. Lukács György heidelbergi esztétikáját is ajánlom olvasásra, ha ennek a világképnek a szépségeit át akarod érezni.

Ma már tudomány van, meg irodalom, de mítoszaink még mindig vannak: politikai mítoszok, történelmi mítoszok, esztétikai mítoszok vesznek körül, csak képzeljük, hogy olyan hű de okosak vagyunk a régi emberhez képest.

Egy mitológia nem lehet olyan, hogy vagy 100%-ban mese vagy 100%-ban valóság.

Minden mitológiának van valamennyi valóságalapja, már, csak ha a természeti csapásokról is van szó. Egyes történészek például Atlantis eltűnését a Santorini vulkán kitörésével magyarázzák.

De például, ha megnézed az isteneket, mind egy-egy természeti és emberi tulajdonságot testesít meg, illetve ott van még a termékenység, vadászat, mesterségek istenei, olyan dolgok, amik fontosak voltak a régiek szemében. Sok mítosz meg akár a tudatlansággal is keletkezhetett. Olyan dolgok, amiknek eredetét az emberek nem tudták, isteni dolgokkal magyarázták - és ez igaz a kereszténységre is, tulajdonképpen minden vallásra igaz, amit itt leírtam. Nincs olyan, hogy ez a vallás igazi, mert ez 100%-ban megtörtént, a másik meg álvallás, mert az csak kitaláció.

"De a mitológia sem úgy alakult ki, hogy egy nap a térdükre csaptak a görögök, hogy ugyan legyen már néhány istenük..."

Így van. Hanem a mitológiák évszázadok vagy évezredek alatt fejlődtek ki a korábbi gondolkodási formákból, amelyek animisták vagy panteisták voltak (rendszerint). A mitológiák kialakulása és fejlődése belső logikai törvényeket követ, illetve a társadalomfejlődés általános törvényszerűségét. Ezért a különféle népek mitológiái között sok közös pont van, illetve többé-kevésbé egyetlen fejlődési folyamat fázisainak is megfeleltethetők. Abban az értelemben, hogy minden nép kb. "ugyanarra" "jött rá", a mítoszok nagyon is objektívek, tehát bizonyos értelemben valóságos tartalmuk van.