Miért nézik le sokan a nagy és szabadságelvű művészeket?

Ady az egyik kedvenc költőm, de legyünk őszinték: nem nehéz nála rokonszenvesebb embert találni.

Továbbá senki sem tökéletes, József Attila sem volt az. Egy anekdota szerint - nem tudom, igaz-e - egyszer az újpesti Munkásotthonban vett részt egy rendezvényen, költségtérítésért, azaz 2 villamosjegy áráét. Ha igaz, - ismétlem, nem tudom - Újpestről hazament a Ferencvárosba gyalog, és cigarettát vett a villamosjegy árán. Ez is furcsa viselkedés. Továbbá nem véletlenül kezelte őt pszichiáter. Ettől a verseit még szeretem.

#1

Ilyen amikor poféra esik egy műveletlen neolibsi.

Fogj kdzed Nidetmüllerrel miután leápoltad szájjal. Vagy hógolyozzatok.

1455-ben verekedésbe keveredett és halálosan megsebesítette Philippe Sermoise atyát, aki valószínűleg szerelmi riválisa volt, vagy egy másik rangját vesztett klérustag.

1456 karácsony éjjelén betöréses lopásban vett részt a párizsi Navarre Kollégiumban.

1461 nyara – eddig ismeretlen okokból – ismét a „Mehun-i kemény börtön” (Meung-sur-Loire) rácsai mögött találja,

1462. november 2-án egy kisebb lopás miatt Villont ismét letartóztatták.

(...) szabadon engedték. Szabadsága azonban rövid ideig tartott, mivel még annak a hónapnak végén verekedésbe keveredett, melynek során megsebezte Ferrebouc mestert,

A jogi ügyek ismeretében, szinte biztos, hogy Villon valóban érintve volt minden terhére rótt bűncselekményben, és nem csak olyan mértékben, ahogyan azok írásaiban védekezésül vagy elkenés végett szerepelnek.

Egy nagy átfogó általánosságban:

Vannak emberek, akik szabadságukat saját egyedibb eszméik alapján élik meg, fejezik ki vagy/és mutatják meg környezetüknek vagy akár a világnak.

Nos ezt az átlag kb egybe olvadt társadalom zöme nehezen tűri meg, teljesen másképp nézik, értelmezik s érzik a dolgokat. Nem irigység ez, hanem ez okoz egyfajta belső feszültséget bennük.

Valakikben azért, mert szembe megy az ő dolgaikkal, megszokott dolgaikkal.

Másokban pedig azért indít lelki lavinát, mert valami úton módon álarcot hordva beleolvadtak ebbe a zöme általi élt életbe, elvárásokba, ám belül fusztráltak, mert adott dolgaikat elnyomják pl társadalmi nyomás hatására. Kényszeres megfelelés stb.

Nem tudják elengedni a "mások mit fognak gondolni" blokkot a fejükben.

Ők amolyan időzített bombák olykor.

Társulhat irigységgel, ám közel sem ez teszi ki a javát az érzelmeiknek, hanem az önmagukkal vagy/és életükkel való elégedetlenség, ami emészti őket

vagy/és a befásultság, egy aspektusos látásmód, mások nézeteinek be nem fogadása.

Röviden: önmagukat hergelik, emésztik. Ebből a vegyes érzelemcsomagból születnek a vállalhatatlan viselkedési formák, fröcsögések java.

Nem szeretem, amikor pl napjainkban sokan beképzelten ostobán kijelentik egyes emberek, hogy "csak irigyek vagytok rám". Ez a többségnél csak egy jó takarónak használt fogalom, amely alatt nem ártana az önvizsgálat.

Gyenge vagy/és buta emberre vall, aki ezt a mondatot hangoztatja.

Az ellenérvek, ésszerű érvek felhozatala szimpatikusabb, persze kulturált módon.

Dehát nem mindenkinek való.