József Attila A hetedik című versében miért pont úgy van, hogy "A hetedik te magad légy"?

Csak pontosítom az elsőt, mert részben hülyeséget írt: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent. Egyiptomra pedig 10 csapást küldött.

A hét egy elég általános mágikus szám, minden kultúrában elég nagy jelentősége volt.

A vers egyébként a középiskolai anyag része, biztos van fent valahol egy-két részletes elemzése, jó olvasgatást!

Erre a kérdésre 10 értelmes(!) ember tizenháromféleképpen tud válaszolni, AMI NEM IS OLYAN NAGY BAJ!

Jövök akkor a tizennegyedikkel:

A költő saját lelki problémái révén behatóan foglalkozott Freud munkásságával, jelesül a PSZIOCHOANALÍZISSEL.

Valláskárosult bibliacsócsálók nehogy ide figyeljetek, ez nektek túl magas lesz!

Az emberi SZEMÉLYISÉG egy roppant összetett, bonyolult struktúra!

A teljesség igénye nélkül az alábbi tényezők alkotják:

- A több (száz...) generáció által felhalmozott GENETIKAI örökség

- A méhen belüli fejlődés, viszony az anyához, családhoz, szűkebb majd egyre tágabb élő és élettelen KÖRNYEZETHEZ

- Bent él egy TÁRSADALOMBAN, annak normáit, szokásait magáévá teszi

- Nem utolsó sorban ebben a társadalomban elfoglalt helye is döntő fontosságú

Ezek után felvetődik a kérdések kérdése, amely fejtetőre állít minden primitív katekizmust:

Mindezen összetevők között hol lelhető fel az "EGO", a rám jellemző személyes én?

Ebben a versben József Attila ezt a problémakört jeleníti meg! A kérdésre egzakt válasz helyett költői eszközökkel reagál. A számnak jelen esetben az égvilágon semmi jelentősége nincs.

Természetesen elfogadom, ha valakinek jobb válasza van, de kérem: feltétlen közölje velem is...