Ha az ember jól néz ki, nem kell minőséget alkotnia?
Versköltésről van szó. Több amatőr költőtől olvasok verseket különféle platformokon. Az újabb, kortárs művektől a régiesebb stílusban írtakig sokféle tetszik. Nagyon sok tehetséges költő van, szerintem a mai napog is.
Viszont az egyik platformon van egy lány. Ő is több verset költött már. Nagyon nem tetszenek, mert elég snassz a megfogalmazásuk. Se ritmus, se rím, se semmi értékes momdanivaló. Viszont a lány nagyon szép. Sminkelt, hosszú, festett hajú. Elég mélyen dekoltált ruhákat hord. Egyértelmű, hogy csak a külseje miatt kap nagy figyelmet, mert a kommentekben a legtöbben a kinézetét dícsérik.
Mégis, annyira furcsa, zavaró, hogy más tehetséges művészek nem kapnak ekkora figyelmet, pedig valóban minőséget alkotnak. Dolgoznak rajta, és mindig aggódnak, eleg jók e. Én mindig támogatom őket. Próbálok kedves kommenteket írni, hogy bátorítsam őket. Viszont ehhez a lányhoz képest nincs rájuk ekkora kereslet. És szerintem ez igazságtalan.
Tehát végeredményben egy teljesen más médiumon érvényesül, és szó sincs arról, hogy költőként szakmabeli elismertséget kapna. Mint korábban arra utaltam, a puszta költsészetnél egy jóval komplexebb tartalmat gyárt.
Nem értem a kérdést ezek után. Almát hasonlítasz össze körtével, és mivel almából pitét csinálnak, levonod a következtetést, hogy az a finomabb.
Már csak annak lenne értelme, hogy elmond, kiről van szó, és akkor lehetne tényleg véleményt mondani.
Kezdjük pár alappal:
Minden műnek és alkotónak saját kialakított köre van.
Soha nem volt, nincs és nem is lesz olyan, ami/aki mindenkinek tetszene.
Igaz ez a külső-belső dolgoktól egészen adott művekig.
Aki a művet nézi/olvassa és értékeli, imádja az nem az alkotó arcával, testi adottságaival lesz lefoglalva.
Pl vannak kövér énekesek, de az a hang... ami kijön torkán... Lehengerlő!
A költők többsége se a külső szépségükről híres.
Stb.
Az, hogy a te elméd, énképed, önbizalmad hogy áll, nos az a te belső harcod. Érdemes rendbe tenni pszichésen a dolgokat magadban, majd elindulni egy egészséges önelfogadás felé.
Ilyen a világunk. Legyél nyitottabb és elfogadóbb, ám mindenek előtt önmagadat fogadd el.
Azt se feledjük, ahány ember, annyi ízlés.
Ahogy azt is el kell fogadnunk, hogy magunknak is van egy sajátos szépérzéke, ízlése.
Megvan bennünk, hogy a nőben és férfiban is milyen külső-belső vonásokat szeretünk és bizony megesik, hogy akit viszont látunk magunkkal szemben a tükörben, annak a vonásai nem esnek bele ebbe az ízlésvilágba.
Vagyis külön kell teljesen kezelned fejben azt, hogy számodra kik a szép/csúnya nők, kik a szép/csúnya férfiak és a harmadik: te magad, aki vagy, ám abba a testbe születtél s olyan vagy amilyen.
S ez igaz mindenki másra is.
Az más kérdés kire hogyan tekintesz, beleértve önmagadat is.
Az pedig tény: akinek a másik szimpatikus akár kívül, akár belül az egy plusz pont.
Marketing része is olykor az arc felvállalása.
Mindegy, hogy számodra szép-e vagy csúnya vagy akár semleges.
Biztos számodra is vannak olyan arcok, akik szebbek vagy ellenkezőleg...
Benned is van ez, ahogy mindenki másba.
Ne legyünk álszentek.
Alkoss és alakítsd ki a saját kis körödet! Idővel pedig elválik mennyire növi ki magát a kis közeg.
S ez igaz nem csak a művészetekre, hanem mindenre.
Az, hogy valaki kipakolja azt amije van... Nos akire csak pl a mellei miatt kattint oda az "érdeklődő", az olyan ember is.
Előbb fog rá maszturbálni, mintsem a művet megvásárolni.
Nem mindegy milyen célközönséget alakít ki az ember.
Lehet csalinak használni az adottságokat, de akit úgyse érdekel a könyv, vers, festmény stb, az vásárolni se fogja ezeket.
Youtube és társainál ugyan mozgatja az algoritmust, de a tényleges eladáshoz nem ad olyan sokat a dekoltázs vadászok.
Persze ez sem fekete-fehér.
Sok alkotó van youtube-n, artstation-on stb. akik arc nélkül értek el nagy számokat, majd idővel megjött egy kicsit az önbizalmuk és vállalták.
Persze vannak, akik rejtve maradtak.
Mégis nő a célközönségük létszáma.
Az emberben elindít egy sejtelmes kíváncsiságot. Ki lehet ő? Milyen ember? Stb.
Rajtam hiába a minden bőrfelületet takaró garbó vagy a hatalmas póló (páromé) ugyanúgy néznek. Akinek nem tetszem ez van, aminek igen, akkor is ez van. Tök mimdegy.
Akik szeretik a dolgaimat, örülök nekik, hogy hasonló az ízlésünk.
Akiknek off, ez van.
El kell fogadni. Ilyen az élet és a nagy világ.
Ja és:
Hiába a jó külső, alapon a normál, átlag ember vagy az egyszerű faékek nem igazán képesek elviselni az "elvont" alkotó embereket, ha többet is akarnának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!