Mihez kezd és hogy boldogul az a sok jazzénekes, akit ma Magyarországon képeznek a felsőoktatásban?

Nekem úgy tűnik, hogy rengeteg no-name, LFZEn végzett jazzénekes és jazzénekesnő van, akik mindenféle kricsmikben meg huszadrangú fesztiválocskákon lépnek fel, és ott énekelnek max. 90 embernek.

Vajon mi szükség van erre? Aki kikerül onnan, és van egy jazzének diplomája, mégis hogyan boldogul?

Mert azt nem hiszem el, hogy ezekből a koncertecskékből meg lehet élni, havi többszázezres bevételt szerezni.

Még azt értem, hogy mondjuk főállásban elmennek énektanárnak, de hát alapból ők énekesek (akarnának lenni), a tanítás azért nem színpad, még ha kevés közös van is bennük.

A másik problémám ezekkel az énekesekkel, hogy átütő, valóban olyan hangja, amitől az ember azt érzi, mint pl: Ella Fitzgeraldnál vagy Jewellnél etc. nincs nekik - semmi hangjuk, fahangon eléneklik, amit kell, se semmi több, nem érdekesek, nem egyéniségek. Miért hiszik, hogy tudnak valamit? (Ellenpélda: R. Gigi, akire lehet rosszat mondani, de hogy bitang hangja van, és kiválóan énekel jazzt, az biztos. Neki megéri jazzt énekelni, ő tud mit átadni vele. De a többi minek.)