Tetszik a Himnusz zenéje?

Amikor először lejátszották, sokkal pattogósabb volt, de idővel lelassult. Legalább nem olyan mint a többi, én is jobban szeretem a Szózat mondanivalóját de ha a Himnuszt meghallom fel kell állnom, és általában végig bőgőm.

Kicsit lassú, kicsit pesszimista, de a miénk.

Nos, röviden nekem tetszik.

Érveim emellett (egyéni, én így érzem):

1. Az, hogy ez az én himnuszom önmagában még nem érv nekem. Az lehet az érzelmi kötődés indoka, de nem a zenei érv. A dallamvezetése, a kulcs, amiben íródott (3 bé), a ritmusa (andante [religioso]), a crescendo, a kivárások (fermata) mind fennségessé és magasztossá teszi, ami mind felemeli a szívemet, amikor hallgatom.

2. Nekem nem a szomorúság jön le belőle, hanem éppen, hogy az, hogy ennyi megpróbáltatás után is állj fel. Mi a lelkesítőbb? Egy pattogós szám, ami csupán a dallamával lelkesít vagy egy olyan, amely megmutatja, hogy honnan voltunk képesek fölállni. Az utóbbi olyan lelkesedéssel tölt el, és olyan büszkeséggel, hogy sosem akarnék másik himnuszt.

3. Engem is foglalkoztatott ez a kérdés, és végighallgattam az összes óvilági és újvilági himnuszt, majd youtube-on az eldugottabbakét. A "march-típusúak", azaz az indulószerűek ugyanazokra az alaphangokra épülnek fel, más-más variációkban. Felüdülés az egyediség, aki nem áll a sorba, mint mondjuk a szlovák, a török, a román vagy a magyar himnusz.

Én így érzem :)