Normális, ha teljesen elmenta kedvem a rajzolástól?
Mert annyi millió szabály van és annyi lesújtó kritikát kapok, hogy már nem bírom. Nem is akarom, hogy élethü legyen, de ha portré, akkor egyből azt hiszik, hogy élethüre akarom rajzolni. Mindenkinek el kell magyaráznom. Szerintem minél élethübbre rajzolni felesleges, de nem vetem meg azokat, akik erre törekszenek, csak ne eröszakolják rám!
De számítógépen valamiért sokkal jobban megy, azért még sose kaptam olyan kritikát, amitől elment a kedvem.
Aki szerint a realizmus és a hiperrealizmus az egyetlen ágazat ami elfogadható a rajzolásban vagy a festésben, az egy hozzá nem értő, tudatlan hülye. Szóval ne adj ezeknek az embereknek a véleményére.
Minden művészeti ágnak az a lényege, hogy kifejezd vele önmagad, az érzelmi világod, a gondolataid a világról. Vagy egyszerűen van az alkotóban egy késztetés, hogy valami gyönyörűt, esztétikusat alkosson. Ami nem azt jelenti, hogy mennyire tudja az alkotó reprodukálni a valóságot, sőt. Az érzelmi állapotunk sem látható mégis papírra tudjuk vetni, vagy zenébe tudjuk komponálni.
Fel a fejjel, ne törődj olyanokkal akik ennyire felületesek! Kritikát hozzáértő embertől fogadj csak el! A közönség meg majd vagy érti amit csinálsz vagy nem. Van Goghot se szerették a kortársai, kellett pár évtized mire a kollektív emberiségnek leesett, hogy mit is alkotott. ;)
Mondjuk az a kérdés, mik a céljaim. Mert művész nem akarok lenni, csak szeretek rajzolni, meg az a klasszikus dolog, hogy régen mondták a szüleim, hogy de jól rajzolok, pedig csak humorosak voltak a rajzaim.
Müvész iskolába jobb, ha nem megyek, mert akaratlanul is mindig azt nézem, hogy mások mennyivel jobban rajzolnak(ami gondolom a realizmustól van).
Nem is azt írtam, hogy feltétlenűl olyan elismerést fogsz kapni mint ő. Ezzel azt akartam mondani, hogy ne azért rajzolj, hogy az másoknak tetszen.
Ha te úgy érzed, hogy nem jó, nem vagy megelégedve velük akkor pedig tanulj. Menj el tanárhoz vagy nézz szét a youtubeon, tele van oktató videókkal. Szeress alkotni, ez a lényeg.
Pólóra nyomtatva tök jól néznének ki. Én biztos ebben járnék-kelnék a helyedben, ha még aktívan rajzolnék. Aztán talán belefutsz egy jó lehetőségbe.
Egyébként ha csak firkálsz, akkor is érdemes szépen megtanulni rajzolni. Némi tudatossággal minden műved jobban fog sikerülni, hihetőbbre, ha a kezedben van pl. egy arc szerkezete, a test arányai, ahogy egy tárgy fordul, ilyesmi. Nem kell Zichyt utánoznod, az már valóban unalmas, sokak szerint egyenesen giccses. De az alapok legyenek meg. Menni is fog szerintem, csak gyakorlás kérdése. Van persze, hogy más tanulmányrajzai jobban tetszenek, de biztos vagyok benne, hogy a többiek között meg akad, akinek a te stílusod jön be inkább.
Kedves vagy🙂 Azért ha egyszer újra elkezdem, lehet, hogy egy más módszerrel csinálom vagy teljesen számítógéppel. Többször próbáltam már a festéket, színes ceruzát, szénceruzát, pasztelt de egyik se jött be igazán.
Ennél az elefántosnál én is látok hibákat, bár a feje szerintem jó lett. Inkább a hangulata miatt tetszik.
Ha termékre akarsz nyomtatni, ajánlom a society6-et.
Egyébként pont egy osztálytársam jutott eszembe, akit a rajztanáár kedvetlenített el a rajzolástól, mivel az illető képregényes stílusa a realista képekben is látható volt, vagyis nagyon síkban rajzolt, ráadásul nagyon kicsiben.
A kritikákat el kell fogadni és el kell viselni. Mit gondolsz, egy sima rajzos szakközépiskolás öt év alatt mennyi kritikát kap? Nyilván a tanár nem mondja azt, hogy xar, de körülírja, hogy mi nem jó, mit kell változtatni. Van, aki kilencedik után otthagyja, mert nem tudja elviselni ezt. Azt nem mondom, hogy magától nem tanulhat meg az ember rajzolni.
Amitől egyébként én is falnak megyek, az a hipperrealizmus istenítése. Ha rajzolsz, akkor legyen fotorealisztkus, hiperrealisztikus. Én például szeretem, ha látszik a rajzomon, hogy rajz.
Sose hasolnítgasd magad másokhoz, mindig csak önmagadhoz, hol kezdted, és hol tartasz most, mit akarsz elérni. Így egyszerűbb. És egy tipp, ha van egy régi rajzod, próbáld újra lerajzolni! Amit én szoktam, ha például például anno realisztikusan próbáltam valamit megrajzolni, nem követen pontosan ugyanazt a stílust, amit annakidején, hanem a jelenlegi tudásommal csinálom. Ha a régi rajz fekete-fehér volt, de ma már színesen rajzolok, akkor színes lesz. Ha a régi digitális volt, de ma inkább hagyományosan festek, akkor hagyományos lesz. Illetve, amit még én szoktam, hogy nagyon sokat skiccelek. Értsd, ha busszal, vonattal utazom, vagy várok sorban, váróteremben, egy kicsi A5-ös (zöld iskolai) füzetbe skiccelem a körülöttem ülőket, és mivel ezt nem közönségnek rajzolom, csak magamnak, nincs meg a nyomás, hogy jaj, mit szól majd az internet népe. Viszont nagyon hasznos, mert ugye az emberek arca azért különböző. És mondjuk minden új rajz mögött áll vagy öt-hat skicc, amit afféle ujjgyakorlatként szoktam csinálni. Ugyanez állattal, otthon kutyát, parkban galambot, meg neten talált fotókból is egy csomó állatot csak skiccelek, és amikor rajzolok, ezeket felhasználom.
Ezt azért írom le, mert például az elefántos kép hangulata tényleg ott van, viszont rajznak gyenge, látszik, hogy kezdő rajzolta.
A portrésra nagyon nem tudok mit mondani, a kompozíció balra csúszott, de gondolom a fotón is úgy volt, amiről másoltad. De a kezdősség azon is látszik. Mondjuk, ha nem akarsz ebből megélni, akkor nem is kell teljesen komolyan venned. Viszont ha véleményeket kérdezel, és tanácsokat adnak, akkor érdemes azokon egy kicsit elgondolkodni, és csak egynek, próbának megfogadni vagy kipróbálni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!