Hogyan fejlődött a festékanyag használata évszázadról évszázadra?

Az őskorban is festettek növényi, állati eredetű kivonatokkal.

Vegyipar a legmodernebb a festékeket illetően, nem?

A tojás is játszik.

De pl.

Ókor: Az ultramarin néven ismert mélykék festéket a lapis lazuli féldrágakőből nyerték.

A múmia barna 16. és 17. században népszerű festék volt, amelyet múmiák őrölt testéből készítettek. Bár a festék szép barna árnyalatot adott, a forrásanyag miatt használata morálisan erősen vitatható volt, ennek ellenére csak a 19. századra ment ki a divatból.

A mélykék színű indigót már az ókori Egyiptomban is használták textíliák és festmények színezésére. A festék előállítása munkaigényes folyamat volt, amely során az india indigó cserje növény leveleit terjesztették, majd oxidálták, hogy megkapják a kék festéket. Az indigó nagy jelentőséggel bírt a kereskedelemben, különösen a 17-18. században. A 19. század végén aztán felfedezték a szintetikus indigót, amely olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tette ezt a kék színt. A szintetikus indigó vegyileg azonos a természetes indigóval, de a gyártási folyamat ipari méretekben történik.

[link]

Cinóber (higanyszulfid) - halálos piros

A cinóber vörös festéket már az ókori kínaiak is használták. Európában is népszerű volt, különösen a reneszánsz és barokk festészetben. Mivel mérgező volt (higanyt tartalmazott), a festőknek óvatosan kellett bánniuk vele.

Kármin - bíborbanszületett tetű

A kármint a cochineal rovarokból (ismertebb nevükön: bíbortetű) nyerték, főleg Közép- és Dél-Amerikában. Az aztékok és a maják is használták, majd a spanyol hódítók révén eljutott Európába.

az ősember sok mindent használt. Növényi részeket, szenet, okkert, vas-oxid tartalmú puha kőzeteket (amiket egyébként ma is használunk, többé-kevésbé azonos módon, csak hatékonyabban lehet már kinyerni a pigmenteket gépekkel ipari körülmények között).

Az ókorban féldrágaköveket és szintén növényeket használtak. Illetve a bíbor színhez egy tengeri csiga váladékát.

A középkorban és azután továbbra is ugyanezeket, csak egyre többfélét. Ahogy haladtak a felfedezések és nőtt a kereskedelem, egzotikus dolgokat is be lehetett szerezni. Lapis lazulit Afganisztánból például, amiből az ultramarin kéket készítették a 19. századig, amikor sikerült szintetizálni. Illetve a művészek mindig kísérleteztek, és véletlenül vagy szándékosan új színeket találtak fel (a készen vehető tubusos festék az ipari forradalom terméke, azelőtt a művész maga állította elő amire szüksége volt pigmentből és kötőanyagból, talán csak az akvarell volt ezalól kivétel, mert azt lehet szárított formában készen szállítani, de azt meg nem tekintették komoly művészetnek, csak amolyan női hobbinak, amit nemesi családokban a lányoknak tanítottak a rajzóráikon). Ahogy a kémia fejlődött úgy jelentek meg a mesterséges színek, amik olcsóbbak voltak, viszont gyakran halálosan mérgezőek voltak (például arzénból gyönyörű zöldet lehet készíteni, amikor felfedezték, mindent is azzal festettek, iszonyú divatőrület volt, aztán meg nem tudták miért betegek). Nagy áttörés volt a titánium fehér, ami erősen fed és így végre le lehetett váltani az ólomfehéret (amit oxidált ólomból csináltak és sok művésznél okozott mentális és testi betegségeket).

Ami a technikákat illeti: az olajfesték viszonylag később terjedt el, a 15. században (Jan van Eyck-ot szokták mondani, aki elsőnek használta, néhány évvel Da Vinci előtt). Előtte a tempera volt a legnépszerűbb, ami tojássárgájával van megkötve (például Boticelli összes műve is ezzel készült). Illetve az első században az enkausztika is nagyon divatos volt, múmiaportrékat festettek ezzel a technikával (ehhez viasz kell, de nem tudom, pontosan hogyan működik).

A legutolsó nagy reform festékfajta az akril volt, tudtommal. Ez gyakrlatilag műanyag, de hasonlóan lehet vele dolgozni, mint az olajjal, csak sokkal-sokkal gyorsabban szárad. És mivel vízben oldható (amíg nedves, száradás után vízálló és csak speciális oldószerrel távolítható el), nem kell hozzá terpentin (ami mérgező és nagyon gyúlékony, tehát csak jól szellőztethető helyiségben lehet használni, ahol nem eszel vagy alszol, és mindent, ami érintkezik vele, tűzbiztos tartályban kell tárolni, majd veszélyes hulladékként kezelni).

Az ilyen kérdéseket tedd fel a chatGpt-nek. Leírja az egészet.

Nem koptatom az ujjamat. Használjuk már a netet megfelelően.