Mitől lesz valaki művész? Mi különböztet meg egy szobrászt,fotóst,festőt,zenészt egy művésztől? Mi a művészet egyáltalán? Elég megfoghatatlannak érzem, de vannak akik gond nélkül megtudják állapítani, hogy mi a művészet.

aki az eszével szívével és lelkével dolgozik az a Művész

a töbi szakember vagy munkás

"lakossági mellényúlásaidat úgy"

honnan tudod hogy vannak neki lakossági mellényúlásai? Néha éppen a kőművesnek vannak. Nem a szakmától, vagy lakossági megrendelő státusztól függ.

Atyavilág 06:19es milyen választ írtál már?!?

durván lefejtetted "a Nőről a szoknyát"amit leírtál csillagos 5ös

látom érted mi a művészet lényege-mi a lényegi

#18-19. Megértem és egyet értek azzal, hogy azt kellene értékelni, amiben nagy munka van, és nem azt, amiben kevés munka van. Én sem támogatom a pornórendezést, elhatárolódom ettől maximálisan. Ettől még abban is lehet művészi fogás, ha tetszik, ha nem, attól függetlenül, hogy én sosem fogom megnézni és te sem.

"Egyébként ha utánanézel a művészet lényege az alkotás folyamatában rejlik, ahogy először is leírtam" A művészet lényege továbbra is a katarzissal függ leginkább össze, és tudtommal nem próbálták még a művészet fogalmát megközelíteni úgy, hogy a katarzist kihagyják. Én így tudom, így gondolom. Ha csak a középiskolai irodalomkönyvet nézzük, ott is ez kerül a középpontba. Az alkotás folyamata ehhez képest sokadlagos. Leegyszerűsítve: ránézel egy műalkotásra (ha vizuális művészetet veszünk alapul), az kivált belőled valamit, és amit kivált belőled, az alapján lehet művészetnek nevezni vagy sem. Az más kérdés, hogy nem minden emberből váltja ki ugyanazt, és valakiből semmit se vált ki, de valakiből igen. Hogy mit vált ki, az nem feltétlen függ össze azzal, mennyire bonyolult vagy nehéz volt megalkotni, mennyi ideig tartott az alkotás, stb. Lehet esztétikai élményed, nagyon szép valami, lenyűgöz, megújít, felfrissít, ahogy nézed, hallgatod, olvasod, de ez önmagában nem művészet és nem feltétlen azonos a katarzissal! Én azt látom, az esztétikai élményt kevered a művészettel.

Simán lehet mélyebb mondanivalója egy fotónak, mint egy festménynek. Vagy egy pár perc alatt odakanyarított rajznak. Fotót hirtelen nem tudok, de keresek, ha annyira fontos. (Bár ezt a mélyebb mondanivalót szinte soha senki nem fejti ki, most mégis tőlem várnád el. Abban a linkelt videóban is mélyen hallgattak róla, pedig ő a nagyközönséggel, sok követővel osztja meg a dolgait, igazán kitérhetett volna erre is, sőt!) Például Johann Strauß egyik nagylemezén a neve J betűjét így írták, hogy az egy violinkulcsra nagyon hasonlított, de ezt csak az veszi észre, aki jobban megnézi, és rászánja az időt, hogy nézegesse a borítót. Itt a kulcskérdés, rá kell szánni az időt, el kell gondolkozni rajta, nem pedig egyből leszólni, milyen hülyeség. Vajon hány ember vette észre ezt a húzást a lemezborítón? Vannak, akik nem vették észre. Ez benne van. Hiába tartott csak pár percig megrajzolni azt a J betűt, annak van egy olyan mondanivalója, ami pl. egy 10 perces, profi zongorista által lejátszott, üdítő zongoradarabnak nem feltétlen. Lehet, az a zongoradarab csak szórakoztat, de nincs különösebb mondanivalója. (Ne érts félre, ettől még lehet egy zongoradarabnak is mondanivalója.)

Ha valaki lefényképezi egy fa felét egy őszi napon egy elhagyatott helyen és azt a nevet adja neki, hogy Magányos cédrus, az is már művészi alkotás lehetne. Nyilván így, hogy létezik ilyen festmény, így már nem lenne annyira érdekes. Ezt csak azért írom, hogy értsd, akár fényképezéssel is lehet olyan mondanivalót létrehozni, mint festészettel. Az, hogy a fényképezést általában nem ilyen céllal művelik, az egy másik dolog. Ne keverd bele a címlapokat sem, mert attól, hogy egy gyönyörű szép fotó kerül a címlapra, az attól még nem művészet, az csak egy esztétikai élmény!

Ha kimész az erdőbe reggel 5-kor és fényképezel ott és az lesz a címe a képnek, hogy Reggeli hangulat, az nem művészet, mert egy az egyben kifejezi azt, ami a címe. Ha délben valami teljesen más dolgot lefényképezel, és annak adod azt a címet, hogy Reggeli hangulat, és a képre nézve tényleg a reggel hangulatát idézi fel, az művészet.

Megértem, hogy neked fontos, hogy hosszú, komoly munka legyen valamiben, legyen kidolgozott, alapos, és nagyrészt ezzel egyet is értek, de önmagában ez nem lesz művészet azért, mert szépen ki van dolgozva!

Sajnos a hétköznapi beszédben is keverik a dolgokat. Ha valami nagyon szép, arra rámondják, hoyg "ez aztán művészet", pedig nem felétlen. Én egyszer nagyon ügyesen fényképeztem, és erre mondta valaki, hoyg ezt a képet egy művész csinálta, de ez sem volt művészet, csak pusztán jól sikerült a kép bizonyos szempontból.

Kérésre rákerestem. Két művészi fotó. Hogy mitől művészi, azt meg tudnám indokolni, de az ilyet sehol nem indokolják meg, mindenki jöjjön rá maga, vagy ne jöjjön rá, és akkor nem érti. A művészet már csak ilyen.

"Ami fent, az lent":

[link]

Thurzó Sándor József, brácsaművész:

[link]

"eszével szívével és lelkével dolgozik, az művész"

Amikor süteményt készítek, akkor az eszemet használom, beleadom a szívemet és lelkemet, azért lesz olyan finom és nem bolti ízű okádék.

Fényképezni meg mindenki tud már a Xiaomi Redmi vagy IPhone mobillal. Címlap fotókat látok még a TikTok-on is, nem beszélve a rengeteg javító App-ról. A fényképész kihaló szakma, mint az órás.

tehát a Megírt idézetes könyvem akinek valaki utánajárt munkát időt nem sajnálva...és a "önkéntes adakozók által fentartott" független wikipédia írt

eltérő adatokat...rábukkantam