Ez a versem milyen lett?
Most írtam, és nem tudom megállapítani, hogy ez most mi akar lenni.
Egymagad
Az ember darabokra hullik
A magány leple alatt,
Egy társ benned bújik,
Melyet úgy hívnak:
Egymagad.
Mind a szikla peremén álldogál
Vesd hát le magad,
Vagy nézz máshová!
Legyél a megmentőd
Te magad.
Mindenki halálos beteg
S az ember mégis életet ad,
Ne adj hálát azért, hogy vagy
Nyeljen el a rengeteg
Ne kérd! Csak hagyd.
Az élet maga a fertő
- Ne is tagadd!
Te! Te mocsárba' ragadt kő
Nem lehetsz másokkal egyenlő.
Mások nyakát fogtalanul harapd,
De magad akkor se hagyd!
Rádöbben az ember,
Hogy mi bomlik a virágok alatt.
Kisebb-nagyobb kegyelemmel
Megöl a világ, s végül Rád szakad.
S Te mindent meg fogsz tűrni
Egymagad.
Amúgy szerintem sokakat az állít meg csak a versírásban, hogy nincs egy normális hely, ahol komolyan neutrálisan ítélkeznének felettük.
A nyalitól én kivételesen marha rosszul tudok lenni, az főleg nem garantálja a minőséget...
Nem is sejtettem kilences, hogy ily' híre van a poetnek. Régen 'szörföltem' az oldalon, akkor nem is volt bonyodalom.
Azt mondod, a prók mást használnak...Tudom, ki keres az találhat, de ha nemgond, linkelnél párat, hogy e költők merre járkálnak?
#13
Nem kell modoroskodni, főleg, ha nem megy.
Igazából én nem tudok értelmes, netes közösséget vers terén. Régebben próbálkoztam fészbuk csoportokkal is, de ott sincs nagyobb aktivitás, és ott is a nyugdíjasok zralma alatt van, szimpátia, rang alapján osztogatnal, lájkolnak, de a gő tűzfészek még mindig a Poet.hu.
És nem azt mondom, hogy 100%ig olyan, ahogy leírtam, de egy jó 90% bőven van.
Az egyik előttem szóló írta, hogy nincs olysn hely, ahol magadért, a versért ítélnek. Egyet kell értenem.
Annak vagyok a híve, hogy a való életben keressék meg egymást azok, akik ítéletet akarnak, vagy építő közösséget. Vissza a kávéházakba. De a baj ott folytatódik, hogy ez a közeg sem létezik már.
A továbbiakban meg nem érdekel a Poet-téma.
Ja igen, még annyit hozzátennék, hogy a pályázatok, megjelenési lehetőségek (antológia, újság), már jobb irány. Ott összejöhet, hogy pl egy szerkesztő segít stb. De sokszor ezek is vakvágányok, főleg a pénzes pályázatok, mert van, hogy csak lehúzás.
Na meg itt is a nyugdíjasok.
Én már voltam olyan iridalmi "összejövetelen", ahol azt hittük, az első kötetes 90 éves asszony szívinfarkust kap. Nem vicc!
Többet ODA nem is megyek. Szánalom kategória volt, ami ott ment.
Nem tudom, nem védem de a művészetekben mindig is láttam egyfajta korrupciót, és nyalást, s a poet mivel versekkel foglalkozik így ott sokkal érzékelhetőbb ez a fajta megítélés...
akinek nem megy, az folyton dicséri a műveket...
De ha a személy nem karolják föl, lehet Petőfi, vagy Goethe... eltűnik a langy meleg iszapban szponzor nélkül.
Kisebb csoportok, baráti társaságokban még működget..."teadélutánok", "rímsörök" és "KorShow". Többnyire hobbi vagy anonim költők ülnek össze. 5 nagyon max 10-15 fő s italozás közben megosztják egymással a műveket. Egy kis vesézés, építő kritika. 'snob' szűkkörű kerti party szerű az egész. (Nálunk működött pár évig)
A rímek nagyon szépek, jó a hangzás, kicsit ijesztő maga a tartalom, viszont
lesz rá még alkalom.
gratulálok, nagyon jó szerintem a vers.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!