Milyen a versem?
Van hozzá egy képem is magamról, ami direkt a szöveghez kapcsolódik. Őszintén, milyen az írásom?
Ismeretlen Vendég
Van valaki az elmémben - idebent,
Nem láttam ilyen közelről idegent
Nem bánt, csak hagyja, hogy őrlődjek
Áldozata vagyok ennek a kemény ökölnek,
Félnék, de nem hagyja
Lelkemet, mint a sósav - úgy marja.
Meglátogat, majd elenged
Mégis birtokol,
Betör hozzám, s csendben kirabol
Elviszi mivoltom, elveszi mindenem
Tud rólam mindent ez az ismeretlen
Bár sosem láttam, tudom ki Ő
Egy megszállott, zodiákus költő.
Talán én vagyok, s nem hagyom magam
Túl csodálatos a szabadság ahhoz,
Hogy a markomban tartsam,
Félnék magamtól, e furcsa vendégtől
Menekülnék saját elmémtől
Hiszen egy nap majd életemre tör...
De nem szól, mielőtt öl!
És itt a fotóm:
Mennyire van érzékem ezekhez a dolgokhoz? Min javítsak?
Valószínűleg tudnál fejlődni, de ez őszintén picit unalmas.
Olyan érzésem volt olvasás közben, mintha túl művészkedősre lenne véve, nagyot akarsz alkotni, de nem megy.
Mindenképpen olvass sok verset, írj nagyon sokat és majd lesz valahogy!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!