A munkahelyi vezetőknek tartott dolgozó motiváló tréningek a világ legnagyobb szélhámossága, nem?

"Nagyon jól tudjuk hogy egy munkavállalót egy valamivel lehet motiválni, a pénzel"

Ez legfeljebb akkor igaz ha valaki szar helyre jár dolgozni azzal a mentalitással, hogy legalább fizetnek.

A legtöbb ember számára azért sok más szempont is létezik. Pl az ember szívesebben dolgozik ha hasznosnak érzi magár, ha látja a munkája eredményét. Sokakat motivál, ha egy jó csapat tagjának érzi magát. Motiválhat a főnöki elismerés, stb.

Előzőnél a pont.

Motiválhat sok minden, amit együtt úgy hívnak, hogy normális munkahely. Ezt kellene megteremteni, és ez sokszor még pénzbe se kerülne.

Részben igaz. Aki vagy a számláit fizeti be vagy eszik, az nincs kisegítve egy főnöki vállveregetéssel. De ahol a fizetés rendben van, ott más módon is lehet motiválni.

Az lenne a cél, hogy a dolgozó érdekelt legyen a cég sikerében -ha nem az akkor lehet bohóckodni, nem érnek el vele semmit. Ha pedig az, akkor nincs szükség további motivációra.

Mindenekelőtt, a trénig vezetője is munkát végez. Jót vagy rosszat. Ért hozzá vagy nem. Ettől függ, hasznos-e a tréning. Na meg persze a résztvevőktől. Aki úgy megy valahová, hogy ez hülyeség, annak kár. Annak a legprofibb, legigazibb tréning se ér semmit. Ez az első pedagógiai alapvetés, amit egy tanárképző egyetemen elmondanak.

Alaptévedés, hogy ide azért kell menni, hogy a vezetést megtanulja valaki. Ez nagyjából olyan lenne, mintha írni tanulni a hatodik osztályba küldenék a gyereket. Hiszen ott is írnak...

Egy tréning célja, hogy egy konkrét vezetői problémakörre a sokféle esetet tipizálva, módszertant adjon. Emberek meggyőzésről van szó, ez nem úgy történik ,hogy leül a vezető a padba és elmesélik neki. Nem, megkapja a feladatot és egy ellenálló csoporton végre kell hajtania. Az "ellenállás" tervezett, van módszer a leküzdésére, kérdés, az adott vezető megtalálja-e. Néha percek alatt, mert fél óra múlva már késő. Akkor az már egy másik helyzet.

A tréning dolga (lenne) az is, ha a kívánt szintet ne mérte el a vezető, arról a főnökét tájékoztassák.

azonban korrupt, protekcióleső, csak a pénzt hajhászó társadalmakban ez nem érvényes. A módszereket normális közegre találták ki. Erre az esetre úgy kell reagálni, mint amikor kiderül az iskolában, hogy a diák alkalmatlan rá - akkor a gyógypedagógia következik. Itt is.

Amit nem értünk meg, abból még nem következik, hogy szélhámosság. De az se, hogy feltétlenül bennünk a hiba.