Nem keresztény emberek, hogyan viszonyultok egy karizmatikus keresztényhez?

Az a véleményem, hogy a Biblia egy nagyon sok helyről összeszedett mű, amiben pont Jézus kapta a legkevesebb szót.

Ezért, ha valaki szó szerint kívánja követni, az szinte biztosan tévútra jut.

Mivel a karizmatikusok ráadásul fanatikusan ragaszkodnak is ehhez, ezért nagyon nehéz velük bármi értelmes vagy hasznos dolgot kezdeni a vallás területén.

Az a véleményem, hogy beteg emberek, akik mindenféle nem létező dolgot tesznek meg az életük alapjának, különféle nem létező lények létezésében hisznek és az etikájuk ókori, nem a modern világba valók.

A hit eleve ostobaság, mert csak olyan dolgokban lehet hinni, amire bizonyíték nincs, így maximum feltételezés lehetne rá érvényes, nem pedig bizonyosság, ami a hit sajátja.

Viszont a feltételezést is illik megalapozni, éspedig nem egyszerű kijelentésekkel, amivel a Biblia operál, hanem valamilyen analítikus dologgal, mert hogy minden a levegőben lógjon és csupán egy irodalmi mű legyen annak a feltételezésnek az alapja, az édeskevés.

Mivel ez az általános véleményem, felettébb óvatosan kezelném, mert kiszámíthatatlannak tartanám, ahogyan más pszichiátriai beteget is.

Amúgy ha kellemes, jó humorú ember, akkor nem idegenkednék tőle, egy ilyen keresztény ismerősöm volt, bár azt nem tudom, mennyire volt karizmatikus, vagy nem, de az sosem hozta szóba előttünk a vallását, mert mindenki ateista volt körülötte, így aztán megvoltunk vele, mert mi sem abajgattuk.

Bocsi, hogy keresztényként idepofátlankodok, amikor nem hozzám van címezve a kérdés, de vannak itt dolgok, amiket nem hagyhatok szó nélkül.

Először is:

Mi az, hogy kereszténynek vallja magát, de jár bulizni? Keresztényként miért ne lehetne bulizni, ha kultúráltan teszi az ember? Mondom ezt úgy, hogy én már a gondolatától is rosszul vagyok annak, hogy buliba menjek, én inkább olyan otthonülős, sorozatnézős típus vagyok. De teljesen normális az, hogyha egy keresztény elmegy szórakozóhelyre, ez még nem jelenti azt, hogy ott a sárga földig leinná magát, és egyéjszakás kalandokba keveredne.

Szerintem ez a Biblia tanításával tökéletesen összeegyeztethető, tekintve, hogy az Úr Jézus is részt vett a kánai mennyegzőn, még a vizet is borrá változtatta, és feltétlezhetjük, hogy táncolt is, merthát egy lakodalomban akkor is, most is szokás a tánc.

Másrészt pedig arról szeretnék beszélni, mi is az, hogy karizmatikus keresztény, mert szerintem sokaknak nem egyértelmű és a kérdezős is egy elég fals definíciót adott meg.

A karizmatikusok annyiban különböznek a többi kereszténytől, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a Szentlélek ajándékaira, mint pl. prófétálás, nyelveken szólás, lelkek megkülönböztetése, stb... sokkal nagyobb szerepe van az érzelmeknek, jobban átélik az emberek a dicsőítést, és kísérhetik csodás jelenségek az alkalmakat, pl. betegek meggyógyulnak.

A katizmatikus megújulás a történelmi egyházakban, pl. katolikusoknál is jelen van, de főként újabb alapítású protestáns gyülekezetekben figyelhető meg. Ezeknek van egy nagyon fundamentalista, szektás ága, amelyek magukat egyedüli igazságnak könyvelik el, szerintük csak ők élnek a Biblia tanítása szerint, és csak ők értelmezik helyesen a Bibliát. Náluk elégge furcsa, ijesztő jelenségek is megfigyelhetők, amiket nem igazán tudok hova tenni, nem hiszem, hogy Istentől származna.

Hozzám közel áll a Katolikus Karizmatikus Megújulás, szerintem ha az ilyen dicsőítések megfelelően és méltóan zajlanak le, le, vihet közelebb Istenhez, viszont a neoprotestánsoknál vannak számomra elég taszító furcsaságok. Valamint azt tapasztalom, hogy sok helyen ez az egész felszínes, egyfajta "érezzük jól magukankat dolog" lett, viszont hogyha mély lelkiség van mögötte, akkor nagyon hasznos.

Tudom, nem hozzám szólt a kérdés, bocsi. :)

Áldott húsvétot mindenkinek!