Mi lehet ennek a dalszövegnek a mondandója? Mit tudsz kivenni belőle?

És igen, valaki írta, hogy a haláláról is szó van benne.

Egyet értek ezzel, hiszen erre utal" Hogy egyszerűen abbahagyjam a magánszámomat"

és szerintem a pasi dobta a csajt, de azért hiányzott neki még az árulás csókja is

Széthullás

Ó, hiányzik nekem a hűtlenség csókja

A hiúság szégyentelen csókja

A lágy és a fekete és a bársonyos

Szorosan testemhez simul

És a szám és a szemem és a szívem mind vérzik

És szétfutnak a mohóság egyre duzzadó patakjaiban

Ahogy egyre inkább érzem,

Hagyni kell, hogy az egész

Szétszéledjen

Ó, hiányzik nekem a hűtlenség csókja

A fájdalmas csók mielőtt

Egy szerelem bűzét táplálom

Egy fiatalabb hús helyett

És a hang

Mikor megszakad ott mélyen

A visszatartás térden állva

A kétszínűség szenvedélye

Ahogy egyre inkább érzem

Hagyni kell, hogy az egész

Széthulljon

De én soha nem mondtam, hogy örökre itt maradok,

Úgyhogy itt hagylak a csecsemőkkel és a láthatások reményével

Így kiabálsz a titkosság reményében

Túl- és túl- és túlkiabálsz engem

Itt hagylak a fényképekkel,

Az átejtés képeivel

Foltok a szőnyegen és

Foltok a falakon

Dalok a boldogságról álmainkban mormolva

Mikor mindketten tudtuk,

Hogy mi lesz a vége�

Körben visszatért minden hogy széttörjön újra,

Széttörjön, mintha üvegből lennék újra,

Hogy felépüljön a hátam mögött újra

Hogy az elalvás félelmében visszafojtsam a lélegzetem újra

Hogy a fejem fölött lebegjen újra

Hogy belevágjon mélyen a csont velejéig újra

Körben és körben és körben

És szétesik újra és újra és újra

Most, hogy tudom, hogy darabokra hullok

Kitépem a szívem

És megetetem bárkivel

Együttérzésért kiáltva

Krokodil könnyek a tömeg szeretetéért

És éljenzéséért mindenkitől

Keresztülzuhanok az égen

Keresztül a tető üvegén

Keresztül a szájpadlásodon

Keresztül a szemgödrödön

Keresztül a tű fokán

Könnyebb nekem a mennyország közelébe jutnom,

Minthogy valaha is egésznek érezzem magam újra

Soha nem mondtam, hogy örökre itt maradok,

Tudtam, hogy itt hagylak majd a csecsemőkkel és mindennel

Így kiabálsz az őszinteség odújában

Túl- és túl- és túlkiabálsz engem

Itt hagylak a fényképekkel

Az átejtés képeivel

Foltok a szőnyegen

És foltok az emlékezeten

Dalok a boldogságról álmainkban mormolva

Mikor mindketten tudtuk,

Hogy mindig mi a vége�

Hogy mindig mi a vége�

Azt hiszem, ez egy jobb fordítás, bevallom, nem én csináltam. Nekem az jön le belőle, hogy a családos pasi bekattan, mert rájött, hogy mégsem ezt akarta, és elhagyja a nőt meg a gyerekeket, mert nem bírja ezt az életet, új nőt szeretne, a boldogságuk hazugság volt, és most szenved.