Szerintetek mitől ember az ember?

Igazán korrekt - csak sajnos nem igaz.

Az absztrakt gondolkodás rendben van: azt tényleg senki más nem csinálja.

Elemi gondolkodásra viszont elég sok állat képes.

Azt én sem hinném, hogy sokat filozofálnak.

VISZONT!

A művészetre meglepően sok állat képes. Olyanok is, amelyeknek még öntudatuk sincs. Nézz utána.

Az állatokban megvan a hit, csak nem vallásos. De attól még megvan.

A tudomány meg... szóval az, hogy elméleteket állítasz fel, és kísérletezel, hogy igazak-e: ezt megint csak elég sok állat csinálja. Méghozzá elég jól.

"Elemi gondolkodásra viszont elég sok állat képes."

Az elemi gondolkodás nem azonos az ember reflexív gondolkodásával.

"A művészetre meglepően sok állat képes. Olyanok is, amelyeknek még öntudatuk sincs. Nézz utána."

Ezt max. akkor hiheted, ha satu vagy a művészetekhez. Az, hogy egy elefántot megtanítanak copyzni évek alatt, nem művészet. A művészet reflexiós forma. Magyarán az interpretációban adott. Ha mutatsz egy állatot, aki képes Babits Fortissimoját vagy Picasso Guernicáját mondjuk 10 oldalban értelmezni, akkor elhiszem ezt neked. Nézz utána, mi a művészet.

"Az állatokban megvan a hit, csak nem vallásos. De attól még megvan."

Ezt nem igazán tudom értelmezni. Melyik állatnak van világnézete? Mutass nekem kommunista páviánt, vagy liberális delfint. Világnézete csak az embernek van.

"A tudomány meg... szóval az, hogy elméleteket állítasz fel, és kísérletezel, hogy igazak-e: ezt megint csak elég sok állat csinálja. Méghozzá elég jól."

Aha, én is egy majom által írt könyvből olvasok a kvantummechanika világképéről.

Persze, le lehet bármit butítani a sárga földig és hasonlóságokat keresni, de az nem lényegi azonosság. Milyen elméleteket gyárt az állat? Hol a deduktív vagy induktív módszertan? Hol a matematikai logika? A bot használata, majd eldobása nem tudomány. De komolyan... lassan ott tartunk az állatokkal kapcsolatban, hogy valójában titkos ipari társadalmuk van és megfigyelnek minket, mint a Galaxis útikalauzban.

Na, azért álljon meg a menet! Koko, a gorilla festményei miért ne számítanának művészetnek? A bonobók tervező, kísérletező gondolkodása és az ebből eredő eszközkészítésük miért ne számítana tudománynak?

Ha az emberi lét feltételeként állítod hogy esszét kell tudjon írni a Fortissimoról és értenie kell a kvantummechanikához, akkor a Homo sapiens sapiens maradék 99,99%-át milyen más, nem-emberi fajként sorolnád be?

"Na, azért álljon meg a menet! Koko, a gorilla festményei miért ne számítanának művészetnek?"

Ezt leírtam. Kokonak, a gorillának halvány lila gőze nincs arról, hogy mit csinál. Nincs ilyen fogalma, hogy művészet. Csak csinál valamit, amire betanították és ezt az ember vonja párhuzamba a művészettel. Koko nem tulajdonít neki jelentést, nincs szerzői szándéka, nincs interpretációs viszonyban az alkotásával. Nem fejez ki az alkotás az égvilágon semmit. A művészet nem csak annyi, hogy szépen tudok rajzolni. Akinek ennyi a művészet, az valamit baromira nem ért.

Eleve a fogalmi gondolkodás és így a művészeti tevékenység egyik legfőbb előfeltétele a nyelv. Ami kizárólag az embernek van. (És ne gyertek azzal, hogy az állatok is kommunikálnak, mert igen, kommunikálnak, csak nem nyelvvel.)

"A bonobók tervező, kísérletező gondolkodása és az ebből eredő eszközkészítésük miért ne számítana tudománynak?"

A tudomány szigorú módszertan mentén végzett megismerő tevékenység. Az eszközhasználat nem tudomány. Ennyi erővel minden földműves jobbágy tudós volt. Egyrészt, mert nem megismerőtevékenység, másrészt, nem áll mögötte semmilyen kimunkált elméleti és világképrendszer. Ne relativizáljunk már szét baromira jól körülhatárolt fogalmakat.

"Ha az emberi lét feltételeként állítod hogy esszét kell tudjon írni a Fortissimoról és értenie kell a kvantummechanikához, akkor a Homo sapiens sapiens maradék 99,99%-át milyen más, nem-emberi fajként sorolnád be?"

Nem az emberi lét feltételeként állítottam, hanem mint kizárólagosan az emberi fajból származó tevékenységeket. A Homo sapiens sapiens képes ezekre. Más fajok nem. Maga a kérdés sem értelmezhető úgy, hogy mi az emberi lét kritériuma (vagy akkor elég furcsa kérdés), hiszen a Homo sapiens sapiens egy jól körülhatárolt faji kategória. Aki ebbe a fajba születik, az ember. De vannak dolgok, amelyekre kizárólag az ember képes. Az állati fajok nem, legfeljebb akkor, ha az EMBER a saját fogalmait átvonatkoztatja az állati tevékenységekre analógia feltételezése nélkül.

Amit az állat csinál, legfeljebb analóg az emberi tevékenységgel, de mind érezzük, hogy nem ugyanaz. Vagy kérd meg a kutyádat, értelmezze, mit jelent, hogy "szívem egy nagy harangvirág". Az emberi fajban ezt a metaforát még egy óvodás is tudja valamilyen szinten értelmezni. De egyetlen olyan egyed sincs semmilyen más fajban, ami erre képes lenne.

De amiket fent említettem, az egyébként is példa. A lényeg az, hogy az ember képes tudatosan reflektálni. Kérdezz meg egy majmot, mi az élet értelme.

Ennyire buta és/vagy elfogult nem lehetsz.

Egy felnőtt (7 éves) majom gondolkodása minden szempontból megfelel egy 4 éves embergyerek gondolkodásának.

Szerinted ez a gyerek se ért semmit, és mindent gépiesen csinál?

Nézz utána: Kokó GONDOLKODIK. Érez. Emlékszik. Előre lát dolgokat. Véleménye van. 2000 szavas szókincse van. Sok embernek nincs ekkora!

És képes sok dologra, amiről nem is gondolnád: pl. új szavakat alkot!

Akadémiai esszét nem fog írni, de ezt nem is várnánk tőle.

De pl. egy közönséges kutyának is van szépérzéke. Van olyan kutya, amelyik maga rendezi el a játékait: minden nap gondosan kiválogatja, hogy melyiket, azt hova teszi, és milyen formában. Alakzatokat hoz létre belőle. Ez bizony művészet!

Ha nem tetszik neki, akkor átrendezi. Itt se valami bonyolult formát képzelj el: 4-5 játékból szokta összerakni - mindig máshogy.

És senki se tanította rá.

Koko egyrészt nem másolt. Színeket, formákat társított bizonyos fogalmakhoz, érzelmekhez, és ezeket jelenítette meg a vásznon.

Tudomány pedig létezett a modern módszertani követelmények megjelenése előtt is.

Ja, és nem eszközhasználatról, hanem tudatos eszközkészítésről, tervezésről, feltalálásról beszéltem.

Ezeken érdemes lehet elgondolkodnod! Nem olyan sablonos a világ, amilyennek szeretnéd elképzelni.

Ja, az állatok hitéről egy pár szót:

ha pár galambot beteszel egy ketrecbe, ahol van egy automata etető, amelyik véletlenszerű időnként enni ad nekik, akkor furcsa szokásokat vesznek fel:

- az egyik folyton csipegeti a semmit.

- a másik tánclépéseket tesz.

stb. stb.

Na, vajon miért?

Azért, mert amikor enni kaptak, akkor VÉLETLENÜL pont ezt csinálták, és azt HISZIK, hogy ezért kaptak enni.

Ez nem tudás, mert akkor tesztelnék - ez bizony hit.

És vedd észre, hogy MINDEN megvan itt, ami a hithez kell: egy előzetes elképzelés, az ehhez szabott viselkedés, és az ellenőrzés hiánya.

Még egy dolog: MÁR a galamb is KÉPES elképzelni azt, hogy "ha ezt teszem, annak ilyen következménye lesz". Nyilván ezt nem fogalmazza meg magának szavakkal, de elképzelni már képes.

"Akadémiai esszét nem fog írni, de ezt nem is várnánk tőle."

De, ha az emberrel mérjük össze a képességeit, elvárnám. Mert ti ezt teszitek. Szétrelativizáljatok a fogalmakat, hogy bármire ráhúzható legyen.

Össze van itt keverve a vallási-világnézeti hit a prognosztikus sejtéssel (a hit szónak ez két különböző szemantikai árnyalata), a tudományos módszertan (a tudománynak a modern világ előtt is volt módszertana, csak más) az eszközhasználattal, az alapvetően emberek által kísérletileg megrendezett keretek az önálló, organikusan kialakult művészettel. A majom fest valamit, ha vásznat és festéket adsz neki. Az ember csinál magának vásznat és festéket.

Romantikus ez az egész, csak baromi antropomorf. Körülbelül olyan, mint amikor az ókori görög emberek Zeusznak nevezték Ámon istent, holott a két isten hitvilága lényegileg különbözött.

Nem a gondolkodás bizonyos formáit és nem az érzelmek meglétét vitattam el az állatoktól. Hanem azt a fajta reflexív gondolkodást, amelynek segítségével az ember autonóm viszonyulást tud kialakítani a valóságához.

De interpretáld nekem a kutya tárgyelhelyezését, mint műalkotást. És Koko, aki egyébként valóban a legkiemelkedőbb állati nyelvelsajátító, attól még egy súlyosan értelmi fogyatékos embernél nem képes összetettebb fogalmakat alkotni. A tudat-valóság viszonyrendszer emberi jellegét nem képes visszaadni.

De ezt ti is tökéletesen tudjátok, ezért vannak ilyen önellentmondások, hogy "nem várjuk el tőle az akadémiai disszertációt", de művészeti alkotásokat ad ki a kezéből. Nem, arról van szó, hogy egy baromi kezdetleges valami megvan mondjuk Kokoban is, de ez fényévekre van attól, ahogy az emberi faj műveli ezeket a dolgokat. És mi pont arra kerestük a választ, mire képes az ember, amire az állat nem.

És nem, a tárgyátrendezés nem mérhető az űrutazáshoz, vagy a Guernicához. Ez az egész olyan, mintha a matematikaprofesszor és az

általános elsős matektudásának szintjét hasonlítanánk össze. NEM ugyanaz a szint, nem ugyanaz a szintű, komplexitású képesség attól, hogy az alapfunkciók hasonlóak vagy azonosak. Koko is a természetből kiszakítva, emberektől tanulta képességeinek jó részét. Az ember pedig önmagától kifejlesztette ezeket.

Az állat nem kezd el önmagától művészetet alkotni a természetben, nem épít templomot, nem ír filozófiai értekezést és nem fedezi fel a fekete lyukakat. Majd talán x millió év múlva.

Ez nem jelenti azt, hogy az állatok értéktelenek lennének. Csak ne antropomorfizáljuk őket agyon.

A jelnyelv pedig eleve egy problematikus eszköz a vizsgálatra, mert semmi sem igazolja, hogy Koko az elvont fogalmakon, mondjuk a szereteten ugyanazt "értette", mint az ember. Ugyanazokat az asszociációkat, ugyanazt az érzelmi keretet, ugyanazokat a gondolati sémákat és szimbólumrendszereket, kulturális idegződéseket stb.

Még egy magyar szöveg angolra fordításánál is akadnak ilyen problémák, nemhogy a gorilla jelnyelvi kommunikációja estén. A görög nyelvben három szó van a szeretetre, a magyarban kettő, bizonyos nyelvekben egy. És még ezt sem tudjuk visszaadni olyan könnyedén! Az állati jelnyelv még milliószor ingoványosabb vizsgálati terület.