Miért alakult ki a társadalomban az, hogy irtóznak attól, ha valaki magában beszél?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Egyrészt mert szokatlan. Az elfogadottság gyakorlatilag azon múlik, mennyire sokan (vagy épp menyire kevesen) találkoznak a jelenséggel nap mint nap, vagy épp csinálják maguk is.
Másrészt mert akik fejben nincsenek épp a toppon - hogy finoman fejezzem ki magam - azok között ez a jelenség pont gyakoribb. Az ember pedig asszociál, még csak nem is feltétlenül tudatosan.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Én is rászoktam, hogy kimondom, amit gondolok, mert egyedül élek, sokszor napokig nem beszélek senkivel.
Igazából akkor kezdtem ezt el, amikor elhatároztam, hogy hosszú idő után megint kimegyek németbe és intenzíven gyakorolni kezdtem a nyelvet, mert sokat felejtettem.
Minden ami történt körülöttem, vagy ami eszembe jutott, azonnal próbáltam németül megfogalmazni és ki is mondtam, hogy gyakoroljam a nyelvet, meg utána is néztem, amennyire lehetőségem volt, amiben bizonytalan voltam.
Szavakat frissítettem fel, nyelvtani szabályokat, rendhagyókat, meg a névelőket, meg még verseket, dalokat is zengedeztem.
Kevés időm volt, pár nap, így muszáj volt radikális módszerhez folyamodnom és elég jól bejött.
Aztán ugye így rájön az ember, hogy minden nyomatékosabb, jobban meg is lehet jegyezni, feledékenység ellen is jó módszer, ha az ember kimondja, amit gondol.
Korán reggel például ha félálomban csinálom a mikrós kávét, akkor néha eltöprengek, mivel az ember a begyakorolt mozdulatokra alig figyel ilyenkor, máson jár az eszem, de kénytelen vagyok gondolkodni néha, hogy most tettem szüszlit már bele, vagy még nem?
Ha kimondja az ember, amit csinál, akkor arra biztosan emlékezik, jobban konkretizálódik minden, valahogy belekerül a valóságba, bár természetesen csak akkor csinálok ilyesmit, ha egyedül vagyok, mások jelenlétében soha, mert az valóban elmebeteg jellegű.
Akkor is csak elég ritkán, mert ha valaki már egyfolytában magában motyorászik, akkor az tényleg bizonyára valami kórosat jelöl, de időnként, ha nyomatékosítani kell valamit, például, hogy mi a napi program, vagy mit kell vásárolni az üzletben, azt nem árt kimondani is, ha végiggondolta az ember, jobban megjegyzi, ez a tapasztalatom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!