Miért van az, hogy míg városban a nők évszázadokig kb. semmit sem csináltak, feléjük mindig több tiszteletet mutattak, mint falun, ahol kb. egyenlő munkamegosztás volt?
Nem értem hova akarsz kilyukadni, de két gondolat:
1. Várososokban inkább lakások vannak, vagy ha házak is, kisebbek, nem kell nagy udvarokat, kerteket rendben tartani, nem kell állatokkal foglalkozni, sokkal kevesebb eleve a ház meló. Gondolj bele, élsz egy 50 m2-es lakásban, mi sok teendő van ott? Hát nem sok. Néha kitakarítsz és ennyi. Vidéken mindig van valami, ha nem tartasz állatot és nem kertészkedsz, akkor is füvet kell nyírni, havat seperni, olykor tetőt javítani, a fákat rendben tartani, stb, stb. Csomó plusz, ami egy városinak nincs.
2. Aki írta, hogy vidéken is volt cseléd.... Volt, pl. az őseimnek is volt, amíg el nem vették a birtokaikat és már nem volt rá szükség. Na és miért kellett nekik cseléd? Hát nem azért, hogy kinyalják a háziak ...ggét! Hanem mert több volt a munka, mint amit a családtagok el tudtak végezni. Lehet hogy a cseléd épp ebédet főzött a családnak, de a dédnagymamám közben nem a körmét reszelte, hanem keményen dolgozott a földeken... Az hogy cseléd, náluk azt jelentette, hogy munkát adtak valakinek, aki szegényebb volt náluk és nem voltak földjei. Szorgalmasak voltak, takarékoskodtak, és így tudtak cselédet fizetni. Aztán már réges rég befejeződött a cselédkorszak, a cselédek gyerekei még sok évtizedekkel később is visszajártak látogatóba a családunkhoz, mert becsülték őket...
mirőlszól nagyjából leírta a gondolataimat. Igenis dolgoztak bizonyos értelemben az előkelő hölgyek is (persze ez egyéni dolog volt), csak máshogy. Összejöveteleket rendeztek, szervezték a dolgokat (egy nagyobb háznál még ez is több munka, nemcsak kitakarít valaki vagy megfőz, voltak ilyen magasabbrendű napi dolgok is), miegymás.
Annyira azért nem voltak elnyomva, hogy semmi hatásuk ne legyen a társadalmi dolgokra, igenis volt, csak tényleges hatalmuk volt kevesebb. De befolyásolták a dolgokat, jobban, mint a parasztasszony, akit lefoglalt a robot s nem tudott jól átgondolt leveleket írni az államférfi rokonnak, barátnak meg ilyesmik.
A tiszteletnek nincs mindig köze ahhoz, hogy mennyire fontos vagy nehéz munkát végez az ember, sose volt, most sincs.
Nem is kell Dickensig vagy Zoláig menni...
Elég, ha elolvasol néhány József Attila verset vagy Móricz-novellát. Náluk sem annyi volt az asszonyok dolga, hogy "a szakáccsal beszéljék meg a menüt".
Budapest sem a belvárosi Váci utcából állt, a Váci út is ott van.
Hogy csak egy apró példát mondjak.
Ti nagyon félreértettetek. Nem akarom visszahozni azt a kort, és nem is szidom a városi nőket, és nem is mondom, hogy milyen jó volt nőként egész nap otthon lenni és kiszolgáltatottnak lenni a férjednek vagy az apádnak.
Én az elemi udvariasságról, a lovagiasságról beszélek... pl. kinyitjuk a nőknek az ajtót, felállunk, ha a nő lép be a szobába, a nő kapja a legjobb helyet a kocsiban, a nő megy elől, falun miért volt az, hogy a nő a férje mögött sétált, és nem nyúlhatott az ételhez, amíg a férfi nem evett?
És igen, tudom, hogy a városban sem élt mindenki cselédekkel, ezért hívják őket MUNKÁS-osztálynak,
A kérdésem az volt, hogy miért a középosztályi nőknek járt az elemi udvariasság és a lovagiasság a férfi részéről, amikor semmit se csináltak kb, és a falusi nőt miért nézték szrba, amikor kb. ugyanannyit dolgozott, mint a férfi.
A nevet, hatalmat, rangot tisztelték, nem az adott személyt.
A középkorban a mesteremberek mellett az asszonyok megtanulták az adott mesterség fogásait. Ha egy mester meghalt, akkor az özvegye vitte tovább a műhelyt. Hóhérdinasztiákban a hóhérok lánya már gyerekfejjel kezdte a pályát. Mivelhogy külön kasztot képeztek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!