Nietzsche miért utálta a nőket?
Leírnám erről a véleményem, mit gondolsz ?
Az utóbbi napokban ugyanis azzal töltöm az éjszakáimat, hogy a könyveit olvasgatom és további írásait olvasva - egészen pontosan A Nőkről szóló irományára célzok - arra a megállapításra jutottam, hogy volt jó pár olyan gondolata, amiért igazán megcsapkodnám a kistáskámmal.
Nem vagyok feminista, távol álljon tőlem, sőt ! Egy pillanatig sem vagyok hajlandó részt venni a férfiak kiherélésében, de ! Érződik nagyon az írásain, hogy a bácsi nem manapság írta ezeket a sorokat. A kor szellemi korlátoltsága átüt némely megállapításán és ugyan rengeteg jó gondolata volt, de... legalább annyi fals is.A nőkhöz való hozzáállása rendkívüli módon csökevényes, korlátolt, sötét, beszűkült, retardált, semmirekellő, haszontalan, félreinformáló, régimódi, elkorcsosult és gondolatainak lejárt a szavatossága. Feltételeztem, hogy egy ekkora koponya már rájött : nincs olyan, hogy férfi és nő, csak maga az ember van.
Nincs női és férfi gondolkodás, csak maga a gondolat van.Egyének vannak.
Nem kérdőjelezem meg Nietzsche-nek az élet más területein tanúsított zsenialitását, de az, ahogyan ebben a könyvben magára vállalta a női lét princípiumának és kizárólagos értelmének megfogalmazását, az valami tragikomédikus. És engedtesse meg nekem, hogy én, mint nő, ezt jobban tudjam. De hát mit várok egy olyan embertől, kinek sorait a nők által gúsba kötött, remegő keze és megkarcolt lelke jegyzett ?
Az ilyen zseniális emberek esetében mindig arra a végkövetkeztetésre jutok, hogy : rendben, rendkívüli a tudás, de végül mindegyikről kiderül, hogy a párkapcsolatokhoz meg hülyék. Valahogy meg kell tartani az egyensúlyt ? Az élet ad is meg el is vesz ?
Szóval miért ez a nagy, tudatlan lendület a nők fele?
Köszönöm
N.
9 vagyok ismét: az előzményhez hozzátartozik még, hogy az egyik nővére elmebetegséggel küzdött és öngyilkos lett a végén. Az apja súlyos szembetegségben szenvedett és hát ő agylágyulásban halt meg. Tehát az "alap", hogy valaki defektussal viszonyuljon valamihez (itt épp szerencsétlenül a nőkhöz), megvolt. Az élete úgy hozta, hogy az 1889-es összeomlása után az 1900-as haláláig az anyja-, annak halála után pedig a húga ápolta.
Ha nem felejtem el, akkor a hétvégén utána tudok nézni egy régebbi újságban (IPM), mert volt egy pont ezen témát taglaló cikk benne.
9/11 vagyok:
Időközben találtam egy cikket a neten, ami nagyon-nagyon egybevág azzal a cikkel, amire gondolok illetve utaltam az előző kommentemben:
Ettől függetlenül a hétvégén megnézem az általam tudott cikket:).
oké!
nagyon köszi az időt és energiát !:)
9/11 vagyok:
Megtaláltam, így újra elolvastam a cikket. A „rövid” lényegi része ez:
Tudni kell, hogy faluról városba költöztek, így ez is megviselte kiskorában. Az anyja meg akart felelni a rokonainak (leginkább az anyjának), a halott férjének és Istennek is, így távolságtartó lett a fiával szemben, válaszul Nietzsche is elhidegült tőle – ez nem jelentette azt, hogy nem vágyott volna a szeretetére, az ölelésére. Nietzsche műveiben patológiás jelek mutatkoznak meg, amit inkább a probléma felszínre hozásának kellene értelmezni – kvázi segélykiáltás, hogy „itt baj van!”.
Nietzsche hiába viszonyult úgy, ahogy az anyjához, mégis rá és a testvérére tudott csak számítania betegsége megjelenése idején. Nietzsche imádta Wagnert, azonban nincs a homoszexualitására vonatkozóan megfelelő „bizonyíték”, így az esztéták egy része azt mondja, hogy „nem tudni, ki Nietzsche”. Felmerül a kérdés, hogy nem-e az apját kereste-e Wagner-ben? <megj.: ez könnyen lehetséges, mert saját, személyes megfigyeléseim alapján is láttam már hasonlót, igaz nő apa nélkül-férfivel való kontextusban. A lényeg, hogy akinek valamelyik szülője meghalt, az érezhetően jobban, erősebben vágyik egy társra, a szeretetre>. Ettől függetlenül Nietzsche próbálkozott a házassággal is, de rendre sikertelenül.
Nietzsche nőképe a megvetett női családtagjaiból, a magasztalt szerelmeiből, történelmi vagy keleti női felfogásából, és korának női feministáiból (pl.: Lou Salome) áll, de ez az összkép zavaros és önellentmondásba ütközik.
Szumma:
Nietzschének nem volt se apa-, se megfelelő férfiképe, ami miatt ki tudott volna alakulni nála egy megfelelő, nők iránti kötődése.
A végére: nem használna Nietzschének, ha megcsapkodnád a kistáskáddal, mert szado-mazo hajlamai voltak, tehát így „tetszene” neki a dolog :).
Nietzsche esetében utálatról beszélni elég furcsa.
Ha utálta volna a nőket az megtisztelő lenne számukra.
Nietzsche csak egy méltó ellenséget utál,
akik ellen felszólalt azokat viszont megvetette.
Ahogy nem utálja a csőcseléket sem, de megveti azt.
Nem gondolom, hogy Nietzsche utálta volna a nőket.
Kiemelte az általában nőkre jellemző olyan tulajdonságokat,
ami az ő értékrendje szerint rossz.
Olyat állítani, hogy nincs női és férfi gondolkodás nem teljesen helytálló.
A nőkre általánosságban jellemzőbb a gondoskodás, kiszolgáltatottabbak az érzelmeiknek,
fontosabbnak tartják a szociális kapcsolatokat, mint az egyéni célokat.
Természetesen sok ellenpéldát találnánk erre, ha nekiállunk keresni, de általánosságban igaz.
A férfiak is mások, szívesebben konfrontálódnak nyíltan,
jellemzőbb rájuk, hogy el hajtanak a céljukért.
Vegyük akár csak a szexualitást.
A férfiakra jellemzőbb, hogy nem szépen lassan indul be a szexualitásuk,
mint a nőknek, hanem mint egy kapcsoló. Be lett kapcsolva és menni kell a nőért. Stb.
Vannak tipikus férfi és tipikus női gondolkodási minták.
Viszont Nietzsche nem volt képtelen a nők iránti tiszteletre. Tisztelte Salomét.
El is vette volna feleségül, ha nem kap visszautasítást.
Ez a homoszexuális elmélet viszont elég légből kapott. Semmi nem utal erre.
Egy magányos, introvertált típus volt, de arról van információnk, hogy nőkhöz vonzódott,
arról viszont nincs, hogy férfiakhoz vonzódott volna.
De jöjjön a lényegi kérdés, mert ezek nélkül nem lehet érdemben beszélni a kérdésedről.
Mik voltak azok az idézetek, amiből arra következtettél, hogy utálja a nőket?
Mert nagyon szellemesen írtál arról, hogy te milyennek élted meg,
de azért hadd lássa már a többi hozzászóló is, hogy mik azok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!