Miért félek attól, ha fel kell köszöntenem valakit?
Például valakiről tudom, hogy szülinapja van, és nem merem felköszönteni, vagy legalábbis nagyon össze kell szednem magam hozzá. Aztán ha mégse sikerül összeszednem magam, bűntudatom van miatta, volt már erre példa :S Múltkor még anyák napján is össze kellett szednem magam, hogy anyát felköszöntsem. Sőt olyan is volt, hogy még IWIW-en se mertem üzit küldeni az illetőnek :S
(Ez persze nem olyan emberekre vonatkozik, akikhez egyébként se merek hozzászólni)
Más is tapasztalt már ilyet? Mi lehet az oka vajon?
Egyéb helyzetekben is szorongós vagy, félsz idegenek társaságába menni, félsz megszólalni mások előtt?
Mit érzel olyankor, amikor anyák napján nem mered felköszönteni a saját édesanyád? Mire gondolsz, mi történhet? Szoktál agyalni dolgokon, és eljátszani különböző katasztrófahelyzeteket egyes szituációkra, mielőtt az adott szituáció még megtörténne?
Igen, szorongós vagy, van hogy nem merek hozzászólni az emberekhez, de ez nem azokra vonatkozik (őket nem is akarom felköszönteni általában)
Talán mintha attól félnék, hogy örülni fog neki az illető :S Főleg ha váratlanul éri, nem gondolja hogy fel fogom köszönteni, akkor a legrosszabb, mert akkor nagyonis meglepődik meg megörül az illető. De nem az van, hogy nem szeretem, hogy mások örülnek, dehogy is! Csak nem is tudom... Mintha félelmetes lenne számomra, mikor valaki kifejezi, hogy örül neki, hogy felköszöntöttem :S
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!