Miért kell lenézni az olyan embereket, akik jól tanulnak?
4 éves gimnáziumba jártam, ahol én voltam a legjobb tanuló. Idén érettségiztem, enyém lett a legjobb mindenből (mind 90% feletti), amit komolyan mondok bánok, mert így még annyian sem állnak velem szóba, mint eddig.
A 4 év alatt mindeki beszólogatott (pedig gimnázium, nem jellemző, hogy "butákat" is felvesznek, max. protekcióval), hogy milyen stréber vagyok, miért tanulok egész nap. A baj, hogy mindig olyan emberek tették ezt, akiknek fogalmuk sem volt az én életemről, viszont mindig bántott, még akkor is, ha nem igaz.
Nem szoktam állandóan tanulni, csak általánosban (hál'istennek) olyan osztályfőnököm és tanáraim, ill. elsősorban a szüleimnek köszönhetem, hogy belém lett nevelve, hogy muszáj tanulni, ha akarom bármire is vinni az életben. Nem vagyok se csúnya, se kövér, egy átlagos lány, aki szeretne igazi, őszinte barátokat szerezni.
Szeretnék egyetemre menni, és nem akarom, hogy ott ugyanez legyen. Nem akarom, hogy lenézzenek, mert tanulok.
Az igaz, hogy hétvégente nem nagyon járok a városba szórakozni, mert inkább a szüleimmel vagyok, és csinálunk közös programokat, de ettől függetlenül, ha lenne aki elhív, akkor állok elébe. Azon gondolkoztam ma, hogy lehet nekem kellene/kellett volna kezdeményezni!? Nehezen nyílok meg (főleg a bántások miatt), és egyszerűen úgy voltam vele, hogy ha ők nem, akkor én sem.
Szerintetek viszem így valamire az életben? Nem szeretnék magányos lenni, mert hiába a tanulás, a jó jegyek, azért nem vagyok annyira karrierista, hogy a barátok nélkül éljek. :(
Remélem nem fogalmaztam értelmetlenül, most nem vagyok "toppon".
Köszi a válaszokat! :)
Helyesen rövid "i"-vel kell írni, tehát irigy. :)
Akkor kezdeményezni fogok, és remélem jól fog elsülni a dolog!
Inkább gondolkozz el azon, hogy miért cseszegetnek, egyáltalán nem biztos, hogy a jó tanulmányi eredményed az. Nem ismerlek, de 3 tippem van:
1. Az ide írásod alapján el vagy szállva magadtól(én nem egy akár bulizós arcot ismerek akik ugyanúgy 90% fölötti érettségit írtak mindenből, mégsem kérkedtek vele).
2. Túlzottan anyuka-apuka kedvence vagy, nem szakadtál el eléggé tőlük. Nem ártana ezen változtatni.
3. Teljesen más a gondolkodásmódod mint az osztálytársaidé. Ez esetben ne alkalmazkodj, hanem keress hozzád hasonló barátokat.
Egyébként egy dologban biztos vagyok, hogy semmit nem határoz meg iskolai társaságban a tanulmányi eredmény. Én összesen 5 iskolába jártam(egyetemet beleértve) tanulmányaim során, és volt ahol a népszerű emberek jó tanulók voltak, volt ahol rossz tanulók, volt ahol az átlagosak. Ahol épp rossz tanulók voltak az osztály központjai, tűnhetett átmenetileg úgy hogy mert menő rossz jegyeket szerezni, de valójában ha jobban a dolgok mélyére nézett az ember, látni lehetett, hogy ez elsősorban a személyiségtől függ. Én például sosem akartam népszerű lenni, ha te sem akarsz minek erőltetnéd.
Annyi erővel te is kérkedsz, mert te is leírtad, hogy hogy sikerült. Igazából nem akarok vitázni, meg semmi, inkább megköszönöm a véleményed!
Nem vagyok elszállva magamtól, akiket ismerek, azok előtt sosem szoktam dicsekedni semmivel, se a jegyeimmel, semmimmel, de itt úgy voltam vele, hogy leírom.
Biztos vagyok benne, hogy nem csak a tanulmányi eredményem miatt nem dicsekedhetek barátokkal, hanem gond van velem, és ezt akarom megfejteni, hogy mi. Nem vagyok se beképzelt, se régimódi, se ilyesmi, csak eddig "hideg" voltam, nem vettem lehet észre a körülöttemlevőket.
Nem vagyok elkapatva sem, bár sosem volt semmiben hiányom, mindent megkaptam, de mivel megneveltek, így tudom, hogy semmi nincs "cukorból", mindenért meg kell dolgoznom.
Köszi, hogy írtatok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!