Több helyen olvastam, hogy a törökökkel rokonok vagyunk. Ők ezt így gondolják, de a magyarok nem. Attilát a közös ősünknek tartják. Mennyire lehet igaz az, hogy rokonok vagyunk?

Attila nem lehet közös ősünk, mert bár Attila neve nagyon magyarosnak tűnik ma már, de a hunoknak nem leszármazottjai a magyarok, bármennyire is jól hangzana... Aztán az sem valószínű, hogy t9bb tízmillió török egyetért a kérdésben megfogalmazott állítással. A többségüknek valószínűleg fogalma nincs a témáról, maximum annyi, hogy a magyarok egy szimpatikus népség, akikkel "együtt éltek" egy ideig. Az alá- és fölérendeltségi viszony ott nem tudatosul annyira, mint nálunk. Tehát a magyarok egyfajta jó barátok a törökök számára, és ennyi.

Tehát rokonok vagyunk olyan tekintetben, hogy emberek vagyunk. Szerintem ez már bőven elég ahhoz. hogy elégedetten dőljünk hátra. Az alternatív történelemmagyarázás általában egy szebb, dicsőbb múltat próbál hazudni az arra fogékonyaknak, akik a saját önbecsülésüket a múltból meríti, és nem a jelenkori tetteikből. Ők simán mondhatják, hogy Attilával, a sumerekkel meg az istennyilával állunk rokonságban. Jelentősége nincs a tudomány szempontjából.

Bár a közös ős elmélete nem helytálló, de az tagadhatatlan, hogy a 150 éves hódoltság idején hagytak itt a törökök a saját génállományukból bőven... Tehát ilyen tekintetben a ma élő magyar emberek közt vannak közeli rokonai a törököknek, de ez nem a vélelmezett közös ős miatt van, hanem a közismert történelmi okokból.

Nagyon egyszerű a válasz: Van, amelyikünk rokon, van, amelyikünk nem. A mai magyar lakosság 90%-a szláv, sváb, illetve a helyi, kárpát-medencei alapnépesség, nyilvánvalóan semmi közük a törökökhöz. A maradék (keletről jöttek) pedig félig-meddig törökök. Elsősorban bolgár(csuvas)törökök. Akadnak turáni kinézetű emberek a mai magyar népességben, náluk ez elvitathatatlan. (Nem csak a kunok.) Ez a fajta rokonság a keleti török népekre vonatkozik. A mai törökországi törököknek szintén édes kevés közük van már a turkesztáni törökökhöz. Szóval a mai magyar és török népesség között már igen csak halovány a kapcsolat.

A magyar nyelven nagyon szépen látszik mennyi közünk van a törökhöz. Egyfelől az urál-altáj-indoeurópai nyelveknek közös a névmásrendszerük van és sok más jel, esetrag azonos. (pl: "olvas-t-am"-nál a múlt idő "t" jele és az első személy "m" jele) Az urál-altájiak teljesen hasonlóan működnek, tehát ez náluk könnyen látszik is. Ezen felül a magyar nyelv úgy alakult, hogy egy finnugor nyelvbe egy török nyelv beleolvadt, ami azt jelenti, hogy mi a törökök legmélyebb alapszókészletének is ismerjük egy jelentős hányadát (pl. a finn "kéz" az törökül "kar", a "megy-jön" az törökül "jár-kel", a Vácon az törökül Vácott, az erről az törökül onnan és hasonlók. Pontosabban ótörökül, ne keresd így ezzel a helyesírással.) Számos toldalékunk török eredetű. (pl. -val/vel törökül -îla/ile vagy keletebbre -bîlan/bilen). Én vol-t-am = Mén bol-d-am vagy Ben ol-d-am.

Egyébként náluk se mindenki gondol minket rokonnak. Akiknek az asszonya nem látszik ki a csador mögül, az nem a gyaur magyarokkal keresi a rokonságot, hanem az arab hittársaival. Mindkét népnél csak a turanista körök kezelik testvérként egymást.

A hunokat pedig minden turáni, sztyeppei nép ősének tekinti, nem csak a magyarok és a törökök.