Miért van az, hogy egyes vidékeken a szülők jobban támogatják a gyermekük tovább tanulását?

Látatlanban is azt mondtam volna, hogy valahol Kelet-Magyarországon élsz. Elmaradottabb vidékeken nincs kultúrája a polgári gondolkodásnak, a továbbtanulásnak. Régen nem mindenki előtt állt nyitva ez a lehetőség, és az a hely, ahol te laksz, régen is elsősorban mezőgazdaságból élt, ezért az emberekre nem volt jellemző az, hogy magasabb végzettséget szereztek. Emellett azonban valószínűleg már régen is belátták, hogy a diplomás, képzett emberek irányítják a világot, ezért létrejött bennük egy kognitív disszonancia: tanulni kéne ahhoz, hogy jobb életem legyen, ugyanakkor nem tudok tanulni, mert már elmulasztottam/túl szegények vagyunk. Régen ugye nem mindenki tudta megfizetni az oktatást (ma se, de azért ma már jobb a helyzet), plusz kellett otthon a munkaerő. Régebbi korokban a gyerek befektetés volt.

Szóval ezt a kellemetlen gondolatot vagy úgy lehet feloldani, hogy az illető nekiáll tanulni, vagy pedig úgy, hogy magyarázatot gyárt arra, hogy miért jó NEM tanulni, és akkor nincs probléma. Ezért van az, hogy sok ilyen családban az a hozzáállás, hogy ne akarjon már a gyerek okosabb lenni a szüleinél, mit képzel magáról, azok az egyetemet végzettek nem is értenek igazából semmihez, az igazi munka csak a kétkezi munka, stb. Pedig hát, nincs így, ezt tudjuk. Ahogy azért is felesleges hibáztatni a gyereket, mert huszonévesen még tanul. Egyrészt megnőtt az átlagéletkor, másrészt bizonytalanabb a munkaerőpiac. A szüleid egy olyan rendszerben nőttek fel, ahol sokkal biztosabb volt minden, mindent meg lehetett oldani "okosban", a vidéki lakosságnak volt munkája, a tanulatlanabb embereket is foglalkoztatták. Ezért van az, hogy az ő fejükben még az él, hogy szégyen, ha valaki ebben a korban még nem dolgozik. Csakhogy ma már egy másik rendszer van, sokkal nagyobb a verseny és sokkal bizonytalanabb a munkaerőpiac. Aki jó munkát szeretne, annak kevés kivétellel tovább kell tanulnia (és általában mesterdiplomát is kell szereznie). Úgyhogy ne érdekeljen annyira, mit mondanak, tudd, hogy ma már nehezebb normális munkát és jó megélhetést találni, mint volt az ő idejükben, és tanulnod kell. Én is pl. 20 évesen érettségiztem, mert évvesztes vagyok, plusz ötévfolyamos, kéttannyelvű gimibe jártam. 24 éves vagyok, egy diplomám van, és még lehet, hogy elkezdek egy alapszakot.

A helyedben elköltöznék otthonról, lehetőleg egy nagyvárosi kollégiumba. A fővárosban nem gondolkodtál?

Egyébként ez kb. ugyanaz a sztori, hogy "miért nincs még a lány 24 évesen férjnél, amikor én már 16 évesen férjhez mentem", mint amit a mamám szokott mondogatni. Csak hát az a múlt század közepén volt, amikor teljesen más volt minden. Nem volt pl. fogamzásgátlás. Így a szexből nagy eséllyel gyerek lett, ami azt jelentette, hogy együtt kell maradni. Tehát a nemi érést nem sokkal követte a házasság. Ma már van családtervezés, ezért a gyerekvállalás kitolódik nemritkán 30 éves kor fölé.

Ugyanígy felejtsd el azta hülyeséget, hogy "aki tanul, az nem hoz hasznot". Mindent, amit látsz, tanult emberek építettek fel, pl. mérnökök, és ahhoz tanulni kell, évekig. A szüleidnek meg kéne érteniük, hogy a tanulás egy olyan befektetés, ami később térül meg. A krumplihámozás, ami kétkezi munka, vagy a kapálás, az lehet, hogy azonnal megtérül, de nem hoz akkora hasznot. Olyan keresetet, amiből kényelmesen meg tudsz élni, csak tanulással teremthetsz magadnak. Sokan mondják, hogy a pénz nem boldogít, de én pl. ha másért nem, hát azért tartom fontosnak a biztos anyagi hátteret, mert kell tartalék vészhelyzet, pl. betegség esetére.

Azt javaslom, tisztázd le magadban, hogy mi a cél, aztán lődd be a lehető legjobb egyetemet és tanulj keményen.

Sajnos nagyon buta, és rosszindulatú az édesanyád.

Az ilyen emberrel nem lehet őszintén viselkedni, mert mindent ellened fordít. Ahelyett, h. biztatna, Veled örülne, h. tanulsz, szipolyozza az energiádat, energiavámpírkodik, folyamatosan árt. Pénzről főleg semmit sem szabad neki még említés szinten sem mondani, hanem szigorúan be kell osztani azt a kicsit, ami van, a többit meg folyamatosan dugni.

Egyébként azért ilyen ellenséges veled, mert nem kapsz családit, mert nem nappalira jársz, és ez a gondja Veled?

Az első hozzászólónak:

Én az Alföld közepén egy kisvárosból való vagyok, aminek hihetetlen jó a gimije hasonló v. nagyobb helyekkel összehasonlítva; rengeteg orvost, mérnököt, kutatót, közgazdászt, pedagógust 'kitermelt' már. (Pl. szomszédunk fia az ENSZ-ben (N.Y) dolgozik, sógorom amerikai világcég ágazatvezetője szintén az USA-ban, volt osztálytársam Brüsszelben, az EU-ban dolgozik, én közgazdász vagyok multinál - szóval nem mindenki gyökér itt, bár tény, h. nagyszüleim még szakma nélkül a földet túrták...)