Magyarországon miért van ilyen torz értékrend? Mikor alakult ki ez?
Nem hogy egy bolti eladót lenéznek, de egy szakmunkást is.
Ha valaki pl közli diák korában hogy ő asztalos szeretne lenni akkor kiröhögik és elkönyvelik ostobának.
Sznob, diplomamániás a társadalmunk.
Mikor alakult ki ez?
Ez az értékrend nem torz, hanem a társadalom fejlődésének az eredménye.
Régen asztalosnak, cukrásznak, patkoló kovácsnak, péknek, cipésznek lenni megbecsült mesterség volt, mert szükség volt ilyen mesteremberekre. Szükség volt gyári munkásokra, parasztokra is.
Ma már az ő termékeiket és szolgáltatásaikat modern automatizált üzemek, bevásárlóközpontok, robotizált mezőgazdasági üzemek állítják elő és forgalmazzák.
A munkaerőpiacon egyre inkább csak magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, számítógépet használó, többdiplomás szakértőket keresnek, mert a jövőben csak ilyenekre lesz szükség. Minek asztalos, ha a bútorokat, nyílászárókat automatizált gépsorok gyártják? Fát egyedileg megmunkáló iparművész az esetleg kelleni fog, de az már iparművészeti egyetemet végez, nem szakmunkásképzőt.
Általában is műveltebb emberekre van szükség, hiszen már egy közértesnek is kell értenie az adójogszabályokhoz, élelmiszerbiztonsághoz, számítógépes nyilvántartásokhoz, logisztikához.
-Amit régen az érettségi jelentett, azt most a BSc jelenti.
-Amit régen a főiskolai diploma jelentett, ahhoz ma már legalább MSc kell.
-Amit régen az egyetemi diploma jelentett, ahhoz ma már PhD kell.
Így a gyerekeket ma már abba az irányba kell motiválnunk, hogy igyekezzenek minél magasabb képzettséget, több diplomát, nyelvvizsgákat szerezni, ha nem akarnak munkanélküliek lenni hosszabb távon.
Ma a specialista szakember kiszolgáltatott. Jól kereshet valaki az autóiparban "Susuki visszapillantó minőségellenőr"-ként, de ha bezár a gyár a megszerzett tudása és 10 éves gyakorlata értéktelenné válik, mert sehol máshol nem alkalmazható. Ha viszont van egy akármilyen bölcsész diplomája és jól beszél angolul, németül, franciául, akkor minden multinál kapva-kapnak utána.
1. Fogy az igény. A gépesítés hatására sok szakmunka csak rétegigényt tud kielégíteni. Bútort csak a legritkább esetben csináltatnak az emberek asztalossal, készre vagy lapra szerelve megveszi és pár perc, de legfeljebb pár óra alatt összedobja bárki.
2. Nincs oktatás. Persze, vannak szakmunkásképzők, de alap kompetenciákat nem vagy alig fejleszt, a színvonala pedig talán annak az oktatási irányzatnak a legrosszabb.
3. Szinte csak a selejt legalja megy szakmunkásnak. Ezen nincs mit szépíteni, az általános iskolai osztályokból leginkább olyanok választják a szakmunkásképzőket, akik csaképp hogy végigbukdácsoltak. Ők is vagy elvégzik, vagy kibekkelik, amíg kiöregednek a tankötelezett korból, aztán majd lesz valami. Akiben még akad egy kis elhivatottság, az is olyan környezetbe kerül, ahol nem tud fejlődni. Mindenki más, aki már stabilan tudott egy 3+ szintet, szakközépbe vagy gimnáziumba megy és ha ott sem nagyon gyopár, akár egy BSC/BA képzésre is rápróbál, még ha ki is bukik vagy a képzési idő két-háromszorosa alatt kiszenved egy papírt.
Amikor a diplomának értéke volt, akkor érdekes módon még nem nézték le ennyire a "szakikat" sem. De még a segédmunkásokat sem.
Amióta a diploma annyira elértéktelenedett, hogy egy jeles diplomához kevesebbet kell tudni, mint a mi időnkben egy közepes érettségihez, azóta borult ki a bili.
Valószínűleg tudat alatt érzik a diplomavadászok, hogy az ő tudásuk nem ér annyit, mint egy szakmunkásé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!