Mi a kedvenv versetek? Cimmel költövel együtt lécci. ^^ köszönöm.

József Attila szinte mindegyik verse..:D

mert szépen hangsúlyozza ki az életet.

és ha jól tom Adytól az egy gondolat bánt engem

bocs ha tévedek..xD

Radnóti: Nem tudhatom

Tompa Mihály.Gólyához

Arany János:László öcsémhez és a Családi kör

Reviczki Gyula: Vallomások

Petőfi: Szeptember végén

és még sok más.

21: 02-nek: huha, van még hova fejlődnöd...Egy gondolat bánt engemet és Ady... mondhatom szép:S

Én nem igazán tudnék egy kedvencet, annyi csodálatos van.

Viszont talán a leginkább Arany lélektannal foglalkozó költeményei fogtak meg.

21:09

jovan nahh..xD

soha nem jegyeztem meg hogy ki ki melyik verset írta..OO

Charles Baudelaire: A macskák

A lázas szeretők és a szigoru bölcsek

ért éveik során egyaránt szeretik

a macskákat, a ház nagy, puha díszeit,

melyek akárcsak ők, fázósak s otthon ülnek.

A tudományok és a kéj barátai,

a homály rémeit keresik és a csöndet;

gyászhintaja elé foghatná Orkusz őket,

ha meg tudnák dacos nyakuk hajlítani.

Ha merengenek, oly nemes szobor alakban

nyúlnak el, mint a nagy Szfinxek a sivatagban,

melyeket az örök álom deleje fog.

Ölükből bűvösen pattog a villamosság,

s rejtélyes szemüket, mint fínom, tört homok,

kis aranydarabok szikrái csillagozzák.

Edgar A. Poe - Álmok

Bár volna örök álom életem!

S ne kelnék fel, csak majd, ha reggelem

Az öröklétnek hozza egy sugára.

Sőt! Ha e hosszú álom kínra válna,

Az is jobb volna, mint a lét rideg,

Éber világa, annak, akinek

Szíve ez édes földön csupa mély

Érzés káosza volt s lesz, míg csak él.

S ha lehetne ez örökkévalón

Sodró álom, akár gyerekkorom

Szép álmai, ha épp olyan lehetne:

Balgaság volna vágynom szebb egekbe.

Hisz örvendeztem én - míg nap tüzelt

A nyári égen - vágyakkal-betelt

Hő álmaim közt, s szívem ott maradt

Az álmok tájain - otthonomat

Messze-hagyva - oly lényekkel, kiket

Enlelkem szült, s ennél mi volna szebb?!

S egyszer volt bár - egyszer! -, azt a vad órát

Sose felejtem el; varázs karolt át,

Bűvös erő, a hűvös szél, talán

Az volt, mely rám fuvallt egy éjszakán

Lelkemen hagyva képét, vagy a hold,

Mely - delelvén - túl hűs fénnyel hatolt

Álmomba, vagy a csillag: meglehet,

S ha szellő volt is álmom, egyremegy.

Mert bár álmok közt: boldog voltam ott!

Boldog, s ezért szeretem ezt a szót:

Álom! - míg benne eleven szinek

Kuszán, ködben, árnyban tülekszenek

Valónak látszani, s e forgatag

Kábult szememnek sokkal többet ad

Mennyből, vágyból - mely mind csak az enyém! -

Mint legszebb órán az ifjú Remény.

19/L

Arany János: A walesi bárdok

Zelk Zoltán: Este jó

16L

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

Pilinszky János: Miféle földalatti harc

Nekem:

-Kosztolányi: Hajnali részegség

-Ady: A halál lovai