Csakis magamban bízok, és önmagamra építek, akkor valójában csak hatalomra vágyok?

Nem rettegek senkitől, de ha az ember csak önmagával foglalkozik sokkal többre képes, mint amúgy. Pár éve volt 1-2 nagyon jó barátom, egyszerűen otthagytam őket, egyik napról a másikra, -azóta sincs egy barátom se-, mert egyszerűen nem vettem hasznukat, nem láttam bennük jövőképet. Ez a döntés a lehető legjobb volt számomra, most vagyok a legerősebb, borzasztóan önálló vagyok, nincs szükségem senkimásra, csak önmagamra. Egymást, és céljaikat sorvasztják el az emberek. Érzem az erőt, nem kifejezetten önbizalom, inkább azt mondanám, ahhoz van erőm, hogy tényleg a saját elképzeléseim szerint formáljam a jövőmet, túltesz az egyszerű "én vagyok a saját sorsomnak kovácsa" szerintem ez a kiterjesztett erő, a hatalom.