Valaki meg tudná nekem egyszerűen magyarázni a Marxizmus tanait?

Olvasd el :

Marx:

Kommunista Kialtvany

A toke

Engels: Anti Duhring

Lenin : Allam es forradalom

Materializmus es empiriokriticizmus

Sztalin: A leninizmus kerdesei

Az SzKbP tortenete Rovid tanfolyam

Ez kezdetnek eleg lesz, ebbol mar lesz nemi alapod

Sztálintól és Lenintől ne olvass semmit ha a Marxizmussal akarsz megismerkedni . A kommunista kiáltványt tényleg érdemes elolvasni . Nem kell ahhoz marxistának lenni, hogy valaki Marxot olvasson. De aki olvassa Marxot, az érti a jelenlegi válságot, aki meg nem, az észbontó marhaságokat hord össze.

„Minden eddigi társadalom története osztályharcok története.” Az ősközösségek megszűnése óta fennáll a feszültség az osztályok között. Ez az antagonisztikus ellentét az ókorban a rabszolgatartó és rabszolga, plebejus és patrícius között, a középkorban a hűbéres és a hűbérúr, céhmester és legény (inas) között. Ezek után jött létre a burzsoázia (tőkések) és a munkásság (proletárok) közti ellentét. Előbbiek a termelési eszközök tulajdonosai, utóbbiaknak azonban csupán saját munkaerejük a tulajdonuk. A megtermelt jövedelem elosztása tekintetében a burzsoák és a proletárok érdekei ellentétesek, ezért közöttük osztályharc dúl. A burzsoák kisebb létszámuk ellenére nagyobb erőforrások fölött rendelkeznek, ezért hatalmuk is nagyobb, képesek a proletariátus elnyomására.

Marx véleménye szerint a kapitalista társadalom legnagyobb problémája az elidegenedés, az elidegenedést pedig az osztály nélküli kommunista társadalom szüntetheti meg. A kommunista társadalom felé vezető út a kapitalista rend forradalmi lerombolása, majd proletárdiktatúra létrehozása, mely elvezet később a kommunista társadalomhoz. A kapitalista rend lerombolása és a kommunista társadalom megteremtése közti időszakot Marx a kommunizmus első fázisának nevezte, később Lenin ezt nevezte el szocializmusnak, ellentétben a megvalósult kommunista társadalommal, melyet Marx a kommunizmus magasabb fázisának, Lenin pedig jelző nélküli kommunizmusnak nevezett.

1.A földtulajdon kisajátítása és a földjáradék állami kiadásokra fordítása.

2.Erős progresszív adó.

3.Az örökösödési jog eltörlése.

4.Az összes emigránsok és lázadók tulajdonának elkobzása.

5.A hitel centralizálása az állam kezében nemzeti bank révén, amely állami tőkével és kizárólagos monopóliummal rendelkezik.

6.Az egész közlekedésügy centralizálása az állam kezében.

7.A nemzeti gyárak, termelési szerszámok gyarapítása, a földek megművelhetővé tétele és javítása közös terv szerint.

8.Mindenkire kiterjedő egyenlő munkakötelezettség, ipari hadseregek felállítása, különösen a mezőgazdaság számára.

9.A mezőgazdaság és az ipar űzésének egyesítése, a város és a falu közötti ellentét[R] fokozatos megszüntetésének előmozdítása.

10.Minden gyermek nyilvános és ingyenes nevelése. A gyermekek mai formában való gyári munkájának eltörlése. A nevelés egyesítése az anyagi termeléssel stb. stb

Marx tevékenységét külön kell választani.

Marx közgazdasági megállapításai, és bizonyos szociológiai észrevételei máig érvényes tudományos megállapítások.

A dolgot azzal rontotta el, hogy ezekből elkezdett egy filozófiát kreálni, amiben aztán már egy csomó valótlan dolgot is állított.

Például megfogalmazott egy markáns valláskritikát úgy, hogy igazából egyetlen egy vallást sem ismert a létező rengetegből (a sajátját sem, amelyikbe beleszületett).

Vagy például rabszolgatartó társadalmaknak titulálta az ókori keleti civilizációkat, holott nem voltak azok. Szóval kitalált egy fiktív történelmet magának, és abból vont le a jövőre vonatkozó következtetéseket.

Aztán az egészet még tovább vitte, és politikai ideológiát kreált belőle.

Ezzel kiengedte a szellemet a palackból, és nem is sejtette, hogy az ő ideológiája nevében százmillió embert ölnek meg, mindössze néhány évtized alatt. Ez volt az emberiség eddigi legnagyobb ideológiai alapú népirtása.

Nem ertek egyet azzal hogy ne olvasson Sztalint es Lenint. A Parttortenet A dialektikus es tortenelmi materializmusrol fejezete pl szerintem roviden, tomoren es vilagosan foglalja ossze amit kell.

A nyelvtudomany kerdesei Sztalintol pedig az alap es felepitmeny viszonyat irja le erthetoen.

Persze nyilvan vegig kell ragnia magat Marxon, de ezek a kivonatok hasznosak a megerteshez.

sztálin sztem se érdemel figyelmet. aki mindenben a legnayobb szakértõ, hááát ...

Lenintõl az ajánlott kettõ nem árthat, de mindenképp Marxszal és Engelssel kell kezdeni. Õk még voltaképp csak "másodállásban" voltak forradalmárok, kivált eleinte, elsõsorban tudósok.

A Tõke valóban tudomány, csak nem könnyû végigrágni, bár egy volt osztálytársam, aki egyáltalán nem volt vádolható az akkori rdsz imádatával ( nagyon óvatosan fogalmaztam :) ), 3. és 4. imi közötti nyárom kiolvasta, aszonta, csak bele akart nézni és nem tudta letenni.

Megyjegyzem, jó összefoglaló az akkori közgaz tchnikumok számára kiadott tankönyv, talán nem is "csaknem" minden lényeges benne van és sokkal vékonyabb, mint a Tõke bámelyik kötete.

Nekem vilagos volt Sztalintol A leninizmus alapjairol, es a dialektikarol a Parttortenet fejezetenel jobb osszefoglalot azota se olvastam, persze az Anti-Duhring jobb es reszletesebb, de az egy komplett konyv, mig a fejezet huszegynehany oldal :)

Osszefoglalonak, alapoknak jo, hogy legyen honnan elindulni, persze ha tobb az ido, a lelkesedes es az energia, akkor lehet mindjart a klasszikusokkal is kezdeni.

Mindenesetre az igaz, hogy az elmeleti alapokhoz nem olyan sokat tett hozza, mint peldaul Lenin, o inkabb osszefoglalta, vagy magyarazta a mar meglevot, tehat ketsegkivul Marx-Engels-Lenin alapjan is el lehet sajatitani a nagyreszet. Sztalintol ami uj problemakkal foglalkozik es erdemes felvenni az olvasasi listara az A szocializmus kozgazdasagi problemairol a Szovjetunioban azokon kivul amiket mar irtam.

Itthoniaktol meg Rudas Laszlotol olvastam jokat, az Elmelet es gyakorlat, vagy A materialista vilagnezet.

Olvastam Rakosit is, de az gyakorlatilag mind aktualpolitika, szoval az elmelet tanulasahoz nem annyira alkalmas.

A Kialtvany es a Toke utan erdemes nekifekudni egy Marx Engels Valogatott Muveknek, plusz Marxtol meg az Ertektobblet-elmeleteket ajanlom.

Ja, de hogy a kerdesedre is valaszoljak, durvan, a teljesseg igenye nelkul az alapokat osszefoglalva a kovetkezorol szol:

eddig minden tarsadalom arrol szolt, hogy volt egy uralkodo osztaly, volt egy elnyomott osztaly, a ketto kozott ellentet feszult, harc folyt, ami vegul azzal vegzodott hogy atjutott egy uj tarsadalmi formaba.

Igy lett a rabszolgatarto tarsadalombol feudalizmus, majd a feudalizmusbol kapitalizmus.

A Toke NEM a szocializmusrol szol (meg), hanem epp a kapitalizmus mukodeserol.

Marx es Engels ez alapjan azt kutatta, hogy megall e a fejlodes a kapitalizmusnal, vagy ha nem, akkor mi lesz, mi lehet utana.

Arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy a kapitalizmusban a tokesek osztalya all szemben a bermunkasok, proletarok osztalyaval, igy a ketto kozotti osztalyharc az, ami szet fogja fesziteni e tarsadalmi forma kereteit, es hoz letre majd egy uj tarsadalmi format.

Nagyon fontos megallapitasa a marxizmusnak, hogy a tarsadalmi format a gazdasagi viszonyok hatarozzak meg, voltak erre mas elmeletek is (pl foldrajzi viszonyok Rousseau-nal, stb stb).

Filozofiailag harom alapelve van, a dolgokban rejlo belso ellentmondas (dialektikus egyseg), a mennyisegi valtozasok minosegibe valo atcsapasa (mindig egy kicsit valtoztatsz, de egy ido utan szintet ugrasz ezaltal, gondolj pl arra hogy a viz egy ideig csak melegszik, de szaz fokon felforr), es a megszuntetve megorzes, vagy maskepp a tagadas tagadasa.

A hegeli dialektika es a feuerbachi materializmus kepezik az ideologiai alapjait, a ricardo-fele ertektobblet elmelet pedig a gazdasagit. Csak Marx epp a lenyeget tette hozza Ricardo tanitasahoz, mert mig elotte mindenki a "munka" ararol, a "munka" ertekerol beszelt a kozgazdasagban, addig Marx ismerte fel, hogy a tokes soha nem a "munkat" veszi meg, hanem a munkaEROt. Igy mint minden arunak, a munkaeronek is az hatarozza meg az erteket, hogy mennyi munka szukseges az eloallitasahoz.

A munkat nem definialhatod ugyanis sajat magaval, de a munkaERO eloallitasahoz szukseges munka, az mar hasznalhato (egy betanitatlan segedmunkas eseten a munkaerejenek az az ara, amibe az eloallitasa kerul, vagyis kb annyi, amibol enni es tulelni tud az illeto, egy kepzett munkaero eseten mar ebbe bele kell szamolni az eloallitasanak tovabbi "koltsegeit" - betanitas, oktatas, kepzes...)

Kovetkezot mondtak: a szocialista forradalom (tehat ami majd a proletariatus forradalma lesz), letre fogja hozni a proletariatus allamat, ami MINDEN kizsakmanyolasnak veget vet. Tehat nem az kovetkezik mint ami addig volt, hogy a regi kizsakmanyolo format valtja fel egy uj kizsakmanyolo forma, hanem osztalynelkuli, kizsakmanyolas nelkuli tarsadalom jon letre. Legalabbis ez volt az elv.

Node kezdetnek ennyi eleg lesz, olvasgass, vagy ha gondolod kerdezz nyugodtan, annakidejen erdekelt a tema es eleg melyen beleolvastam, van is egy eleg komoly konyvtaram belole :)