Hogyan lehet finoman leépíteni azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek egykor fontosak voltak, mostanra kihűltek?
Figyelt kérdés
A kihűlés alatt nem azt értem, hogy egyik napról a másikra nincs közös témánk, hanem egy hosszú folyamatot, ami alatt érezhető távolság alakul(t) ki két ember között. Olyan emberekről van szó, akik régen nagyon közel álltak hozzám, sok időt töltöttünk együtt, de az évek során más irányba változtunk, más lett az érdeklődésünk, más az életformánk, az értékrendünk. Mivel nem vagyunk egy hullámhosszon, nem azt adják már nekem ezek a találkozások, mint régen. Az viszont nehezíti az ügyet, hogy a másik fél/felek még mindig igényt tart(anak) a kapcsolatra. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy nekem is jó legyen, de a másikat se bántsam meg?2008. szept. 2. 12:36
2/6 anonim 
válasza:
válasza:ááá EGEK, megértelek, de nagyon elszomorított ez a kérdés. Most kezdtem a középsulit és én meg pont barátokat akarok szerezni, de nem jön össze. Te meg le akarod őket rázni, érted mért esik ez rosszul nekem, ugye?
3/6 anonim válasza:
válasza:Nekem volt egy ilyen haverom. Aztán középsuli után másik suliba került, ahol tök más társaság tagja lett, a szememben elbarmult. Azóta kerülöm a vele történő kapcsolattartást és ennyi.
4/6 A kérdező kommentje:
Igen, a találkozások ritkítása már megtörtént, csak nehéz akkor, ha a másik fél nem kapcsol, és elég erőszakos...
Második válaszadónak: ne aggódj, ha az első napokban még nem találtad meg a társaságod! Szép lassan fogjátok megismerni egymást, és egy idő után biztosan rálelsz arra az emberre, akivel egy hullámhosszon vagy. És ne érts félre, nekem is fontosak a barátaim, csak vannak olyan kapcsolatok, amik valahol elromlottak, és már egy jó ideje nem tudjuk helyrehozni... Ezek a "barátságok" pedig már nem olyanok, amilyenre te is vágysz.
2008. szept. 2. 17:57
5/6 anonim válasza:
válasza:Nem értelek félre, értem én. És kösz a biztatást. :) (2.válaszoló)
6/6 anonim válasza:
válasza:Azért ezekkel a "leépítésekkel" csak óvatosan... Nekem iskoláskoromban sok barátom volt, de ahogy felnőttünk, eltávolodtunk egymástól, úgy éreztem, elvagyok nélkülük is, és -gondolom-ez fordítva is így volt. És most elmúltam 40, és rájöttem, hogy baromi magányos vagyok, most már ugyan szeretném, ha olyan lenne minden, mint régen, de felnőtt korban az ember már nagyon nehezen köt új ismeretségeket. Úgyhogy meggondolandó!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!