Az erdélyi magyaroknak miért van tájszólása? Hogy alakult ki a tájszólás? Mikortól lett tájszólásuk az azon a területen élőknek?

A magyarországi magyaroknak meg az erdélyiek szempontjából van "tájszólása". Az miért alalkult ki?

Ugyanazért, amiért az összes többi.

"nyelvtanilag helytelenül beszélnek,ilyeneket mondanak pl hogy el kell menjek haza"

- De ez csak a Te nézőpontod. A valóságban ők ugyanúgy magyarul beszélnek, ugyanúgy megvannak a szabályaik. Az ő szempontjukból lehet, hogy éppen Te beszélsz "helytelenül", és csupán a történelem hozta úgy, hogy a Te magyarod "számít helyesnek".

:)

Akár aranyosnak is mondhatnám ezt a kérdést, olyan naív...

Objektíve nézve persze eccerűen csak rosszul van feltéve.

Olyan, mintha "eredetileg" lett volna az irodalmi nyelv, aztán abból "kanászodtak volna el" a mindenféle tájszólások.

Ja, merthogy mindenféle tájszólások vannak, nem csak erdélyi...

Persze valamikor a honfoglalás környékén lehet, hogy még egész homogénül beszéltünk, bár én ezt azért nem merném így élből kijelenteni, kb. semmit nem tudok róla, de gyanítom, hogy kézzelfoghatót más se' sokat, minthogy nem vala írásbeliségünk. Az biztos viszont, hogy "előbb" volt sokféle egyenrangú nyelvjárás, mint irodalmi nyelv.

Konkrétan az e-ző nyelvjárás a Biblia magyarra fordítása után avanzsált elő a "felsőbbrendű" irodalmi nyelvvé, merthogy történetesen aki fordította, az azt a nyelvjárást beszélte ;)... ennyi. Ha egy székely fordítás terjedt volna el elsőként, akkor most az ő nyelvük lenne az etalon, és te azt kérdeznéd, hogy hogy beszélhetnek az Északi-Középhegységben még mindig ilyen "hibásan" és "mekegve" (bocsánat, de a kérdésed alapján azt feltételezem, hogy pesti vagy pest környéki vagy). Egyébként az e-ző előtt volt egy í-ző (dunántúli) fordítás is, de az emlékeim szerint csak részleges, meg hát sosem lett olyan elterjedt, soha nem volt az a szöveg, amit 'mindenki aki tud olvasni olvasott'.

A nyelvészek egyébként azt mondják, hogy a moldvai csángó a leg 'archaikusabb' magyar nyelvjárás, minthogy ők már a nyelvújításból is kimaradtak. Úgyhogy ha van is valamelyik dialektusnak joga "eredetibbnek" tartania magát, az tutira nem az e-ző ;)

Ja, meg még egy apróság: a helyesírási szabályok nem szabályozhatják a nyelvtant - ne haragudj, de ez nagyon nagy zöldség volt ;). Olyan, mintha a KRESZ alapján szerelnéd a kocsid motorját...

Azon kívül: a nyelvtan szabályai nem afféle "égi kőtáblán" érkeztek hozzánk, hanem nagy vonalakban úgy "állapították meg" őket a beszélt nyelvből. Persze minthogy abból nem csak egyféle volt, valamelyiket választani kellett, hogy legyen olyanunk, mint "egységes" és "hivatalos" nyelv. Mert ahhoz, hogy lehessen verni az asztalt magyar nyelvű közigazgatásért, erre igencsak égető szükség volt anno. Nyelvújításék. Olvass törikönyvet. Meg sokminden mást is ;) Már, ha érdekel.

"A magyar helyesírás szabályaiban nincs olyan hogy el kell menjek,stb."

- Igen, mert a magyar helyesírás szabályaiban csak arról írnak, hogy "menjek" vagy "mennyek"... Amire gondolsz, az a nyelvtan.

Most komolyan nem érted, amit írtam? Bárhová elemhetsz az országba, és más nyelvtant hallhatsz. Lehet nevezni "helytelennek" (mert sokszor figyelmetlenségből is hibázik az emebr), de sokszor nincsen másról szó, mint hogy a helyi dialektus szerinti szabályoakt alkalmazza a beszélő. Amit Te használsz, az csak azért "helyes", mert egyszer kitalálták az emberek, hogy ez (főképp az északi nyelvjárás) a sztenderd, és ezt tanítják az iskolában. De ugyanjúgy lehetett volna az erdélyi magyar a sztenderd, és akkor most Te beszélnél helytelenül. Érted már?

Ez a kérdés tök hülyeség. Én is megkérdezhetném, hogy Budapesten az emberek miért beszélnek olyan helytelenül? Olyan rossz hallgatni azt, hogy a Dóra, az András, a Kitti...Tudod hogy bántotta a fülemet, mikor ideköltöztem? Pedig emlékszem, iskolában külön tanultuk, hogy ez helytelen, s mégis mindenki így beszél itt. Meg az a hanglejtés! Az is szörnyű.

Ergo ennyi erővel én is kérdezhetném: a budapestiek miért beszélnek ilyen csúnyán?