Nem értem az individualizmust. Semmi értelme?
Jó sok hülyeséget összehordtál. Sehol sem mondja az individualizmust, hogy abban is egyedinek kell lenned, hogy egyáltalán eszedbe jut ezt megvalósítani. Ráadásul az, ahogy megvalósítja az ember, eléggé különböző (illetve valaki jól, valaki rosszul csinálja).
Az egyediség adott, az egyéniség meg jelenthet ugyanennyit, vagy azt is, amit éppen belemagyarázol. Te most itt éppen valami negatívat, ami számomra is zavaros. Mindenesetre nem volt túl egyedi ötlet.
Az első mondatod helyből az intelligenciát tükre. Zavaros? Mi az hogy 'individualizmust' meg 'ezt'? Mit? Beszélhetnél konkrétumokban is, miért nem teszed? Az egyéniség jelenthet ugyanannyit mint az egyediség? Mivan?! Amit belemagyarázok??? Ez egyre zavarosabb... Reagálnék rá de fogalmam sincs mit írtál ide.
Akkor mondom tisztán és érhetően hogy mik a tények:
-minden cselekvésed reakció az élettanitól a tudatosig (a döntéseid is)
-a szabad döntéseidet 0-24 igyekeznek befolyásolni, amelynek csak egy részét vagy képes tudatosítani, így uralni.
-"Az individualisták az egyéni célok és vágyak elérését állítják a középpontba, elvetve a külső befolyást, jöjjön az akár társadalomtól, államtól vagy más egyéntől, csoportosulástól vagy intézménytől."
Mivel nem vagyok képes 100% tudatosítani minden rám ható, kéőbbi döntéseimet meghatározó forrást, nem mondhatom hogy 100%-ban szavad vagyok, arról nem is beszélve hogy egy olyan faj esetében mint az ember, hogyan tudsz elhatárolni individumot, hol húzod meg a határt? Azért nem létezik szerintem individualizmus mert ezek "közösségi vagy csoportérdekek, szocietális célkitűzések, esetleg faji vagy nemzeti alapú érdekközösségek" nélkül, főleg az első kettő nélkül szimplán éhen halsz. Ez evolúcióbiológia. És ne gyere nekem azzal, hogy ha a közösségnek jó tesz akkor visszahat rá és neki is jó lesz és ezért teszi, mert ez részben a társadalom motorja, nem az individualizmusé. Az ellentét számomra még mindig az önmegvalósítás-tömegkiszolgálás közt van.
Nyilván nem ez az üdvösítő eszme az abszolút igazságaival, azonban azt mondani, hogy SEMMI értelme, egyáltalán nincs, főleg, ha megnézed, melyek azok az eszmék, amikkel szemben áll. Ha téged például zavar, hogy cigányként tolvajnak tartanak akkor is, ha nem vagy az, mert egy etnikai közösség tagja vagy, akkor te érthető módon helyezkedhetsz individualista álláspontra, miszerint téged, személy szerint ne érintsen hátrányosan a közösséged rossz híre, mert annak ugyan emberként, cigányként a tagja vagy, de mint egyén, nem is vagy vele azonos, tehát jár számodra, hogy mint egyént ítéljenek meg.
Ezen kívül sok más példával is le lehet ezt vezetni. Általánosítva talán az ötlet gyökere mégis mindig az, hogy az egyén nem kíván bűnhődni a szűkebb-tágabb közössége miatt, ha a "bűnben" úgymond egyedileg nem vett részt. Ugyanúgy nem kíván kötelezve lenni semmire csak azért, mert a közössége megköveteli. A hangsúly a kötelességen van. Természetesen nem lehet kiszakadni a világból, és izoláltan létezni. Azonban nem mindegy, hogy a saját tetteidért felelsz, vagy a közösséged tetteiért is, nem mindegy, hogy saját döntésből cselekszel, vagy közösségi nyomás miatt, akaratod ellenére, nem mindegy, hogy a vágyaidért szabadon küzdhetsz, vagy megtiltják neked közösségi morális alapon.
Individuális társadalmunkban ennek a jelentősége talán már nem annyira érezhető, de ha odaképzeled más politikai rendszerekbe, és más történelmi korokba, akkor talán jobban átérzed.
Már az első mondatoddal lehülyézel (én nem tettem, csak a gondolatmenetet minősítettem). Akkor mit vársz tőlem?
Nem értem a problémádat, aztán leesett, amikor iderángattál a kutya szájából egy zavaros, tarthatatlan meghatározást az individualizmusról:
"Az individualisták az egyéni célok és vágyak elérését állítják a középpontba, elvetve a külső befolyást, jöjjön az akár társadalomtól, államtól vagy más egyéntől, csoportosulástól vagy intézménytől."
Nyílvánvaló, hogy intelligens ember ezt nem hiszi el. Van értelmes meghatározása is az individualizmusnak. Pl. onnan kellene kiindulni, hogy elfogadjuk, az ember alapvetően közösségi lény, és mások között tud az lenni, aki (közösség nélkül csak egy 'Wodwo' - olvasd el Ted Hughes versét, ha meg akarod érteni), és elfogadjuk, hogy mindez nem mond ellen az individualizmusnak, csak a szélsőséges kollektivizmusnak és behódoló konformizmusnak.
Másrészt a szabadság tarthatatlan eszméje az, hogy én attól vagyok szabad, hogy semmi külső sem hat rám. Ilyenben ma már nem sok filozófus hisz.
Kösz a választ Ozmium.
#1-es. Persze hogy lehülyéztelek, emellett tartom is magam, ezért nem is olvasom el mit írtál oda mert nem érdekel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!