Egyáltalán mit értenek az emberek liberalizmus alatt?

Ezert rossz pelda a tyuk es a roka. Egy ciganynak nem letszukseglet a bunozes, megtehetne, hogy nem lop, hanem dolgozik, igy legalabbis elmeletben mindenkeppen elerheto, hogy betartsa a tarsadalmi normakat. Te magad mondtad, hogy vannak peldak a ciganysag elmagyarosodasara. Egy rokanal viszont ez elmeletileg sem lehetseges, mert ha a roka nem eszik hust, meghal.

Jobb pelda Izrael, ahol egy eleg jelentos arab kisebbseg el. Most egy percre tekintsunk el attol, hogy szeretjuk-e Izraelt vagy sem, egyetertunk-e a politikajaval vagy sem, illetve, hogy ha lenne palesztin allam, beke lenne-e, mert ezek a kerdesek messzire vezetnek es nem feltetlenul van rajuk jo valasz.

Szoval Izraelben a terrortamadasok tobb,mint 99%-at arabok kovetik el, nagyon sokuk izraeli allampolgar. Lehetseges-e fenntartani igy az egyenlo jogokat, vagy egy ilyen tarsadalom torvenyszeruen halad az apartheid fele? Jogos-e, hogy az utcan elobb igazoltatnak egy sotet boru, eros kozel-keleti vonasokkal rendelkezo embert, mint egy szoke, kekszemu, europai arcu embert? Ha azt mondjuk, hogy nem, mert ez a sotet boru artatlan embereknek megalazo, akkor szabad kezet adunk a terrorizmusnak, ha azt mondjuk, hogy igen, azzal a sotet boru artatlan emberek jogait csorbitjuk. Hogyan ne bantsuk a jo arabokat ugy, hogy a rosszak legyenek elrettentve a gyilkolastol, ha egy bizonyos tipusu eroszakos buncselekmeny elsopro tobbseget arabok kovetik el? Ilyen helyzetben lehetetlen ugy eljarni, hogy egyik csoport jogai se seruljenek. Itt jon kepbe a demokracia, ahol van olyan velemeny, ami inkabb az arabok jogait csorbitana a zsidok jogai erdekeben es van olyan, ami inkabb a zsidoket az araboke erdekeben. Ezek egy jol mukodo demokraciaban egymast ellensulyozzak, igy letrejohet az arany kozeput. Neha persze vannak rossz dontesek, kilengesek egyik vagy masik iranyba, de ilyenkor egy eros kormanyoldallal szemben allo eros ellenzek altalaban megfekezi, mielott nagyon eldurvul a helyzet. Egy tejhatalmu diktator vagy kiraly viszont megtehetne, hogy egyik reggel felkel es elrendeli az osszes arab koncentracios taborba zarasat, vagy hogy o megunta a kormanyzast es adjuk oda Izraelt Irannak.

De nem kell ennyire drasztikus problemara gondolni, mikor a jogok es a demokracia kerul szoba. Vegyunk egy masik peldat: Kukutyinban el Joska es Pista. Joska tapasztalt kutyatarto, ismeri a kutyak minden rezduleset, igy gyakorlatilag 0 esellyel tesz a kutyaja barmi, szamara varatlan dolgot. A neveleshez is jol ert, igy kedvenc kutyaja, Rexi peldasan viselkedik es semmilyen veszelyt nem jelent a kornyezetere. Pista viszont fel minden kutyatol, nem ismeri a viselkedesuket sem, igy halalosan retteg barmilyen kutyatol, akarmilyen jol van az nevelve. Szamara Rexivel talalkozni az utcan olyan, mintha szembejonne egy oroszlan. Kene egy torveny, ami egy mindket fel szamara elfogadhato megoldast hoz. Egy diktator betilthatja a kutyatartast, vagy elrendelheti, hogy Joska csak porazon es szajkosarban setaltathatja Rexit, vagy megengedheti, hogy Rexi barhol, barmikor szabadon setaljon, poraz es szajkosar nelkul. Az elobbi a szuksegesnel nagyobb mertekben korlatozza Joska jogait, hiszen Rexi nem bant senkit, az utobbi Pista jogait korlatozza tulzottan, mert o fel Rexitol, akarmennyire artalmatlan. Vagy akar valtoztathatja orankent a torvenyt, ha uri kedve ugy tartja. Ilyenkor egy liberalis demokraciaban viszont hiaba kutyaparti a kormanypart, az ellenzekben levo kutyaellenesek nem hagyjak, hogy nekik nem kedvezo torvenyt hozzanak, igy kialakul egy parbeszed, aminek a vegere lehetoseg van egy mindenki jogait a leheto legkisebb mertekben csorbito torveny meghozatalara.

A diktatura addig jo moka, amig az elvtarsaid vannak az iranyito pozicioban. Amint csak egyetlen torvenyt hoznak, ami neked nem kedvez, maris nem olyan vicces a dolog.

Ajanlok egy nagyon jo olvasmanyt a liberalizmus es a demokracia teljes hianyarol, film is keszult belole, Marjane Satrapi: Persepolis cimu muve kepregeny formajaban meseli el a szerzo gyermekkorat Iranban. Bemutat egy olyan tarsadalmat, ahol a kisebbsegek es a bevandorlok okozta problema es a bunozes gyakorlatilag nem letezo fogalmak. Viszont megkorbacsolhatnak, ha a paroddal mutatkozol nyilvanos helyen ugy, hogy nem vagytok osszehazasodva es bortonbe kerulhetsz, ha nyugati zenet hallgatsz.

Illetve meg ket hiba van a gondolatmenetedben:

Az egyik, hogy a bunozes ellen a minel szigorubb torvenyek jelentik a megoldast. Ezzel az a problema, hogy ha pl tolvajlasert akasztas jar, akkor a tolvaj nem csak lopni fog, hanem gyilkolni is, hogy eltuntesse a szemtanukat. Mig ha a buntetes enyhebb, de minden (vagy legalabb a legtobb) elkovetot megbuntetnek, akkor azzal sokkal hatekonyabban csokkentheto a lopasok szama. Ehhez a rendorseg munkajat kell hatekonyabba tenni.

A masik, hogy nalad a cigany addig cigany, amig rosszul viselkedik, ha jol viselkedik, akkor elmagyarosodott. Ezzel szemben a valosag az, hogy a jol viselkedo cigany is cigany, csak asszimilalt, integralt cigany.

"A masik, hogy nalad a cigany addig cigany, amig rosszul viselkedik"

Ilyet egy betűvel sem állítottam. Ezt már csak te csűröd csavarod úgy, hogy rám süthesd, hogy én fajgyűlölő vagyok. Úgyhogy kikérem magamnak a spekulációd.

"Ezert rossz pelda a tyuk es a roka"

Tökéletes példa, ugyanis itt nem konkrétan a fajok közti különbségek a problémák (amik ugyan fizikailag meggátolják az átjárhatóságot), hiszen önmagában azzal nincsen semmi gond, hogyha van a róka meg van a tyúk. A példa azért tökéletes, mert itt két teljesen ellentétes viselkedési forma kerül egy zárt rendszerbe (És mint viselkedési forma, bizony már átjárható). Sem a magyar viselkedési formát nem lehet rákényszeríteni, hogy éljen rókaként, és kezdjék el levadászni a rókákat (ergó kezdjenek el lopni a cigányoktól), és a rókát sem lehet rákényszeríteni, hogy kezdjen el tisztes vegetáriánus életet (ergó, ne akarjon szerezni). Ez mindenképpen egy belső lelki indíttatásból kell, hogy fakadjon. Ha a cigány elmagyarosodik, akkor az valóban magyarrá válik, mert ő azt a kulturális és viselkedési formát veszi fel. Tehát itt nem rákényszerítésről van szó.

Egyik oldalt sem lehet rákényszeríteni olyan viselkedésre, amely természetével és kultúrájával ellenkezik. Ebben az esetben nem csak emberi jogaikban, de kultúrához való jogaikban is megsértjük.

És te már az elején azzal élsz, hogy összekevered a szerzést a lopással. Igen, neked a te szemszögedből lopás, neki nem az. Neki tőled szerezni nem ugyan azt jelenti, mintha a saját társától venné el. Azt ők is lopásnak hívják, hogyha cigány lop meg cigányt.

Nem mondtam egy szóval sem, hogy nem dolgoznak tisztességesen és nem tudnának megélni másképpen. Igen is keményen és tisztesen tudnak dolgozni, ha hagyják nekik. De neki a munka sem ugyan azt jelenti mint neked. A cigányok nem tudnak építeni, akárhova elmész egy cigány telepre, nem építenek, lebontanak. Nekik mindig is ez volt a feladatuk. Magyarországon azért éltek nagyon sokáig jól és éltek "harmóniában" a magyarral, mert az akkori társadalom felismerte ezt és elfogadta.

Népi hagyományunkba beletartozik a cigány nóta, beletartozik a cigánnyal való alkudozás, az is beletartozik, hogy a cigánnyal lehetett komázni. Tehát nem lehetetlen az együttélés, de a távolságot mindig meg kell tartani a két kultúra között. Nem lehet vegyíteni nagy mértékben, mert akkor már az egyik elnyomja a másikat.

---

"Az egyik, hogy a bunozes ellen a minel szigorubb torvenyek jelentik a megoldast."

Hát ez egy igen súlyos tévedés. Ezzel etetik a népet már igen régóta. Ha hagyjuk, hogy a bűn elkövetődjön, akkor beszélhetünk bűn-üldözésről. Ha megelőzzük a bűnözést, akkor beszélünk bűn-megelőzésről. Előző esetben már túl késő, és csak gyarapodni fognak a bűnözők, akikkel ugye kezdeni kellene valamit. Utóbbi esetben viszont meg sem jelenik a bűnözés, így probléma sincsen.

Büntetésekre ott van szükség, ahol üldözzük a bűnt. Csakhogy az már egy elcseszett társadalom, ahol előbb megvárjuk, hogy bűnt kövessenek el, és az égvilágon semmit nem teszünk annak megelőzésére (Például, hogy jogokat adunk az önvédelemre). És nem azzal kell tenni valamit, hogy egyenlő jogokat biztosítunk mindenki számára.

A törvénykezést mindig helyileg kell elvégezni, amely az országon belül igen sokrétű lehet. Ezért volt mindenhol falubíró, akit a közösség választott ki maga közül, és a falubíró ismerte a szokásokat az adott közösségben. Így aztán lehetett olyan markáns különbség is, hogy egyik faluban a lopásért 10 korbács ütést kaptál, a másik faluban már levágták érte a kezedet. (Példa volt)

És ennek így kell lennie. Minden közösségnek más a tűrőképessége. Nem lehet rákényszeríteni minden közösségre egyetlen univerzális jogot. Mert ilyen nem létezik. Van ahol olyan komoly törvényekkel kell sújtani még a lopást is, hogy levágják a kezét, van ahol erre az égvilágon semmi szükség nincsen. Ezt mindig a közösség lelkülete és erkölcse adja ki.

Ez után jönnek a megye bírók, aztán pedig az országos bírók. Mindnek más és más szinten kell elbírálnia a dolgokat.

Ott ahol 1 ember hozza a törvényeket és azt rá akarja kényszeríteni 10.000 vagy 10.000.000 emberre, mindig lesz olyan, akiknek ez által a jogai sérülni fognak. Vagy a szabadsághoz való jog, vagy az igazsághoz való jog, vagy az emberséghez való jog. De ott, ahol a közösség dönt a bűntett elkövetője felől sokkal igazságosabb.

Ennek több oka is van. Először is, ha a közösség ismeri az elkövetőt, akkor meg tudja azt is ítélni, hogy a tette mennyire súlyos. Ezt egy államilag kinevelt bíró nem fogja tudni. Egy Kis Pista ha odaáll a bíró elé, akkor ott egyenlő a többi bűnözővel. De itt már az igazság hihetetlen mértékben sérül. Mert van aki tényleg azért lop, mert nincs mit ennie a 6 gyerekének, és van aki tényleg azért lop, mert irigy, hogy a szomszédnak már 6 BMW-je van.

Nem ugyan az a két fajta bűntett. És most mit tesz a jog? Egyenlően próbálja elítélni. Ha nem így tesz, akkor az "univerzalitása" miatt, súlyosan megbillen az egyensúly (lásd, megélhetési bűnözés).

---

Ezeket a dolgokat nem lehet liberális alapon megítélni. Csak néhány példát hozunk fel, és már azoknak is annyiféle kimenetelük lehetséges, és annyi féle variációjuk, hogy képtelenség univerzális törvényt létrehozni. Ha megpróbáljuk, akkor mindenkinek a joga sérül. Ha pedig megpróbáljuk úgy megcsinálni, hogy ne sérüljön senkinek a joga, akkor abban mindig lesz hiba és megjelenik a kiskapukat kihasználó bűnöző.

---

Anonymus

Ilyet egy betűvel sem állítottam"

Akkor felreertettem, bocsanat.

"Sem a magyar viselkedési formát nem lehet rákényszeríteni, hogy éljen rókaként, és kezdjék el levadászni a rókákat (ergó kezdjenek el lopni a cigányoktól), és a rókát sem lehet rákényszeríteni, hogy kezdjen el tisztes vegetáriánus életet (ergó, ne akarjon szerezni)."

Nem, mert amig egy rokanak az eletmodvaltas a halalos iteletet jelenti, addig egy ciganynak es legalabb elvi lehetosegkent fennall. Ugyanis emberek vagyunk es nem tyukok vagy rokak. Egy jol mukodo liberalis demokracia nem azt mondja, hogy te cigany vagy, ezert nyugodtan lopj, hiszen az nem is lopas, hanem szerzes, hanem azt, hogy a mi kozossegunkben (legyen az egy falu vagy egy orszag) elvenni a masik biciklijet bun. Ha ezt a szabalyt betartod, akkor szabadon gyakorolhatod a jogaidat es nem er hatrany a szarmazasod miatt. Ha nem, annak kovetkezmenye lesz.

"Ha hagyjuk, hogy a bűn elkövetődjön, akkor beszélhetünk bűn-üldözésről. Ha megelőzzük a bűnözést, akkor beszélünk bűn-megelőzésről. Előző esetben már túl késő, és csak gyarapodni fognak a bűnözők, akikkel ugye kezdeni kellene valamit. Utóbbi esetben viszont meg sem jelenik a bűnözés, így probléma sincsen."

Ezt nem ertem. Szamomra a bunmegelozes azt jelenti, hogy a potencialis elkovetok szamara vilagossa tesszuk, hogy ha vetenek a kozosseg szabalyai ellen, annak kovetkezmenyei vannak minden esetben es ez alol senki nem bujhat ki. Termeszetesen ebbe az onvedelemhez valo jog is beletartozik.

Magyarországon azért éltek nagyon sokáig jól és éltek "harmóniában" a magyarral, mert az akkori társadalom felismerte ezt és elfogadta."

Ezt sem ertem. Tehat akkor legyintsunk a problemara, mondvan, hogy szegeny ciganyok nem tudnak maskepp viselkedni, fogadjuk el? Nem ezert kritizaltad az elobb a liberalizmust?

"A törvénykezést mindig helyileg kell elvégezni, amely az országon belül igen sokrétű lehet. Ezért volt mindenhol falubíró, akit a közösség választott ki maga közül, és a falubíró ismerte a szokásokat az adott közösségben. Így aztán lehetett olyan markáns különbség is, hogy egyik faluban a lopásért 10 korbács ütést kaptál, a másik faluban már levágták érte a kezedet."

De ez nem ellentetes a liberalizmus eszmejevel. Akar egy falu is hozhat torvenyeket, de be kell latni, hogy szukseg van valamilyen szinten egyseges torvenyhozasra. Ha en elutazom a szomszed faluba, akkor ne kelljen elotte atolvasnom a helyi BTK-t. Ugyanis az szamomra nyilvanvalo, hogy lopni peldaul nem szabad, legalabbis en akkor sem csinalnam, ha szabad lenne. De a kozossegi szabalyrendszer nem csak a komolyabb dolgokat szabalyozza, mint a lopas, hanem az olyan lenyegtelennek tuno aprosagokat, mint hogy furodhetek-e a toban, setaltathatom-e poraz nelkul a kutyamat, parkolhatok-e a Petofi utcaban stb. Ha nem tudom, hogy az adott cselekedettel megsertem a falu torvenyeit vagy sem es ha igen, akkor fizetnem kell 10 ezer forint birsagot, vagy megkorbacsolnak, az elegge stresszesse teheti az utazasokat.

"Van ahol olyan komoly törvényekkel kell sújtani még a lopást is, hogy levágják a kezét"

Ha egy tyuklopasert kezlevagas jar, akkor mi jar 10 millio forint eltulajdonitasaert? Mi jar nemi eroszakert? Ha mondjuk kivegezzuk az eroszakolot, akkor mi oka lesz legalabb eletben hagyni a szerencsetlen aldozatot? Hiszen ha megoli, nem lesz szemtanu.

"Ott ahol 1 ember hozza a törvényeket és azt rá akarja kényszeríteni 10.000 vagy 10.000.000 emberre, mindig lesz olyan, akiknek ez által a jogai sérülni fognak. Vagy a szabadsághoz való jog, vagy az igazsághoz való jog, vagy az emberséghez való jog. De ott, ahol a közösség dönt a bűntett elkövetője felől sokkal igazságosabb. "

Gratulalok, nagyszeruen megfogalmaztad a liberalis demokraciak lenyeget. Ugyanis annak az a lenyege, hogy egy kisebb-nagyobb kozosseg dont a buntett elkovetoje felol. Csak eppen nem feltetlen kozvetlenul, mert ha pl egy politikus milliardokay sikkaszt, nem irhatunk ki nepszavazast arrol, hogy felakasszuk-e vagy sem, hanem ezt a jogot atruhaztuk masokra. De ha ezek a masok nekunk nem tetszoen jarnak el, akkor egy demokraciaban rengeteg lehetoseg van a tiltakozasra. Lehet masra szavazni a valasztasokon, lehet tuntetni, lehet felhaborodott hangvetelu ujsagcikkeket irni anelkul, hogy ezekert munkataborba vinnenek.

"Először is, ha a közösség ismeri az elkövetőt, akkor meg tudja azt is ítélni, hogy a tette mennyire súlyos. Ezt egy államilag kinevelt bíró nem fogja tudni. Egy Kis Pista ha odaáll a bíró elé, akkor ott egyenlő a többi bűnözővel. De itt már az igazság hihetetlen mértékben sérül. Mert van aki tényleg azért lop, mert nincs mit ennie a 6 gyerekének, és van aki tényleg azért lop, mert irigy, hogy a szomszédnak már 6 BMW-je van."

Ez igaz, de a jelenlegi jogrendszerben is ervenyesul ez. Ugy hivjak, enyhito es sulyosbito korulmenyek. Ezert az iteletet alapos nyomozas elozi meg, majd a vedelem es a vad ugyvedje eloadja, hogy miket lehet figyelembe venni. Ez igy nez ki:

X megolte a hazastarsat. A vedelem felhozza, hogy a hazastars evek ota terrorban tartotta x-et, ami enyhito korulmeny, mig a vad kepviseloje elmondja, hogy de elore megfontolt szandekkal tortent, ami sulyosbito korulmeny. Ezek alapjan dont a biro a buntetes mertekerol. A biro ugyan nem ismeri az elkovetot szemelyesen, de ez a partatlansagat biztositja. Nem szab ki enyhebb buntetest, mert x a gyerekkori szerelme volt, de nem is szab ki szigorubbat, mert x mindig bunkon szolgalta ki, amikor a biro az o boltjaban vasarolt.

A gondom az, hogy továbbra is összekevered a szezont a fazonnal.

"Nem, mert amig egy rokanak az eletmodvaltas a halalos iteletet jelenti, addig egy ciganynak es legalabb elvi lehetosegkent fennall."

Nem érted a lényeget még mindig ugye? Itt nem a rókáról meg a tyúkról van szó. Itt nem faji kérdésről van szó, nem arról van szó, hogy cigány, ember e és a magyar akkor mi vagy fordítva. Itt a kultúrákról van szó. Egy alapvető teljesen szürke létben igen, a lopás az lopás bárhogy tekintjük, de ha egy népnek ez a kultúrájába beletartozik, hogy dicsőség, aki jól tud szerezni, akkor ezt csak úgy tudod megmásítani, hogyha az ő kultúrájukat megsemmisíted. Ezt hívják asszimilációnak vagy mai modern szép szóval "szocializálásnak".

Itt barátom most arról beszélgetünk, hogy a kultúrát kell megsemmisíteni. És ez nem áll ám meg a magyar - cigány kérdésnél. Mert majd jön a német, és az meg majd a magyart akarja "szocializálni" németté, vagy az angol. Pár hsz-el ezelőtt ott volt az iszlám és izrael szemben állása. Ott is ugyan erről van szó. "Integráció", "szocializáció", holott valójában arról van szó, hogy egyik kultúra ki akarja irtani a másik kultúrát. Ennek egyenes következménye, hogy a kiirtásra szánt kultúra iszonyat kegyetlenséggel támad vissza. Ezt hívjuk ma "terrorizmusnak", vagyis amikor egy kultúra létét próbálja védeni.

A cigány probléma nem abban gyökerezik, hogy a cigányok szeretnek lopni. Ez hülyeség nyilván. Ha teheti egy cigány jobb szeret alkudni. A lopás és a megélhetési bűnözés, illetve a cigány bűnözés mint jelenség maga, egy olyan társadalmi visszajelzés, hogy itt egy kultúrát megpróbálnak megsemmisíteni, az pedig nyilván védekezésképpen szélsőségesen fog reagálni erre.

A liberalizmus, nyílt hadüzenet a népek kultúrája ellen.

---

"Ezt nem ertem. Szamomra a bunmegelozes azt jelenti, hogy a potencialis elkovetok szamara vilagossa tesszuk, hogy ha vetenek a kozosseg szabalyai ellen, annak kovetkezmenyei vannak minden esetben es ez alol senki nem bujhat ki."

Ez nem bűnmegelőzés, ez egyszerű fenyegetőzés. Olyan országokban, ahol még él a szólásszabadság ezt úgy hívják, hogy a "nép terrorizálása". "Ha nem teszel így vagy úgy, akkor nagyon megbüntetünk."

A bűnmegelőzés arról szól, hogy igyekeznünk kell elérni azt, hogy eleve a bűn gondolata, adott esetben a rablás vagy maga a gyilkosság ne fogalmazódjon meg. Az már régen rossz, hogyha a bűn megfogalmazódott és nekünk népi terrorral kell azt visszaszorítani, mindenféle fenyegetések formájában.

Te magad hozod a példát

"X megolte a hazastarsat. A vedelem felhozza, hogy a hazastars evek ota terrorban tartotta x-et"

Ennek nem az kell legyen a normális lefolyása, hogy előbb megvárjuk míg a bűn el lesz követve az "egyenlőség" nevében, hanem igyekszünk azt megelőzni. Ezt csak úgy lehet, hogyha megfelelően működő társadalom és ez által megfelelően működő közösségek léteznek. És természetesen az ehhez tartozó jogok nem akadályozzák a közösséget az önvédelemben. Így például, ha látom / hallom, hogy veri a feleségét a férje, akkor jogom legyen odamenni és jól pofán verni, hogy észhez térjen. De ezt ma nem teheti meg senki (még a rendőr sem), mert különben azonnal a bűnözőnek adnak jogot és olyat büntetnek, aki az igazságot védi és adott esetben a bűnmegelőzésben aktívan részt vesz.

Ugyanis az, hogy én arcon csapok valakit még nem jelent semmit, két napig nem az orrán veszi a levegőt. De, ha nem tehetek semmit, annak egyenes következménye, hogy előbb utóbb vagy a terrorizáló vagy a terrorizált megöli a másik félt. Vagyis egy sokkal rosszabb helyzet jön létre. Itt már a megölt személynek ugyan de tök mindegy, hogy most te súlyosbítod vagy enyhíted a tett súlyosságát, meghalt.

És nem kell szélsőséges helyzeteket kreálnod ebből, itt nem az önbíráskodásról van szó. Ezt marha egyszerű közösségi szinten kontroll alatt tartani. Ha lenne hozzá joga.

---

"Hiszen ha megoli, nem lesz szemtanu."

Ez nem releváns, ugyanis ha valaki ölni akar, akkor nem az alapján mérlegeli a tettet, hogy milyen súlyos büntetést fog kapni, hanem az alapján, hogy miképpen úszhatja meg a büntetést. Vagyis, ha a gyilkosság elkövetésétől azt várja, hogy így megúszhatja a büntetést, akkor lehet akár halálos ítélet is belőle, akkor is el fogja követni. Tehát a büntetés súlyossága semmiféle befolyással nincsen a bűntett elkövetésére.

De elmentünk egy nagyon szélsőséges irányba. Maradjunk a talajon azért. Én is tudok szélsőséges példákat írni, de ezek elvisznek a fő csapásiránytól.

Így aztán azon aggódsz, hogy neked rettegned kell a miatt, hogy milyen törvények lehetnek a másik faluban. Már megbocsáss, de pontosan ez az a demonizálás, amiről beszéltem. Szerettek állandóan mindent úgy beállítani, hogy milyen szörnyű világ lenne akkor, ha ez nem úgy működne, ahogy ti szeretnétek.

A helyzet az, hogy amiről én beszélek nem olyan törvénykezés, amiről te beszélsz, hogy egy könyvbe leírjuk, hogy a kútban fürödni szabályellenes és ezért megbüntetünk valakit.

Én arról beszélek, hogy egy faluban, de még egy városban is 2 olyan dolog van, amihez azonnal bírákat kell összehívni. Egyik a tetten ért lopás, másik a tetten ért gyilkosság. Semmi máshoz nem szükségesek, minden más esetben el lehet intézni közösségi szinten a dolgot, épp azokkal akik a helyszínen vannak. Ehhez jó alapot adhat például a csendőrség.

Tegyük fel, hogy összeverekedsz valakivel az utcán. Tegyük fel, hogy a csendőrök szednek szét titeket, és az arra járók közül néhányan még látták is a dolgot és odamennek. Ekkor ők lesznek a közösségi bírák. Elmondod szerinted mi történt, elmondja szerinte mi történt. Aztán az éppen alkalmilag verbuválódott közösség igazságot tesz.

Nem kell az igazságon csámcsogni éveken át bíróságokon, hogy most kinek van igaza. Az igazságnak az a szépsége, hogy pofon egyszerű.

Ha mégis vannak viták, akkor régen erre tartották a falugyűlést, amikor a bíró elé lehetett vinni vitát és nézeteltérést. És akkor egy komolyabb KÖZÖSSÉG MEGVITATTA, hogy kinek van igaza. Ennél igazságosabb rendszert nem tudsz kitalálni.

Nyilván ezeket a modern társadalmi rendszerben is meg lehetne valósítani. Ráadásul egész egyszerűen.

---

Anonymus