Más nemzetek is csináltak olyat, mint a spártaiak (nem egészséges újszülötteket veszni hagyták)?

# 3

A csecsemőgyilkosságról szóló tévhit Plutarkhosz írásának fordítási hibájából származik. A kettes jól mondja, olvasd el a Karthágó és a só c. könyvet, de a Wiki-n is össze van foglalva:

[link]

Ahogyan már elhangzott fentebb, valójában Spártában pont nem, hanem a valamilyen - nem csak egészségügyi - okból nem kívánt csecsemőket közmegegyezéses helyekre tették ki (ami nem csupán itt, hanem máshol Hellászban is bevett szokás volt), és bár pusztán ennyi alapján így még nem tűnik ez nagy különbségnek, ahogyan a #7-es válaszoló is írta, de valójába pont azért jártak el eként, hogy ezeken a helyszíneken, aki akarta, magához vehette a más által kitett csecsemőt. Vagyis kapott egy második esélyt az életre.

Ráadásul ehhez kellett a vének tanácsához vinni, amennyiben nem akarták felnevelni, hogy egyáltalán lemondhatnak-e, és ha ők úgy ítélték, akkor tehették ezt meg.

Ugyanakkor természetesen voltak korok és kultúrák, ahol az ilyen csecsemőkre halál várt. Ismereteim szerint a vikingeknél az életképtelennek, vagy betegeskedőnek ítélt csecsemőket vagy a tengerbe vetették, vagy az erdőben hagyták. Skandináviában nagyon gyötrelmes volt a megélhetés a nehezen megművelhető földek miatt (a tudomány jelen álláspontja szerint éppen az indította el a viking portyákat, hogy Skandinávia egyszerűen nem tudta eltartani az embereket), így érthető, hogy a csak jelentős terhet jelentő, de beteges csecsemőkkel ezt tették, hiszen sokszor még az egészséges utódainak sem jutott mit enni. De az inuitoknál is úgy tudom, miszerint az volt a gyakorlat, hogy a nem kívánt csecsemőt pár percre kihelyezték a hóba. Hiszen itt is küzdelmes volt az élet.