Milyen meszarlasokat kovetett el a zsido nep 0 kr. u-tol napjainkig?

Első, történelemből egyes, leülhetsz.

Méghogy folyamatosan háborúzunk. :D 70 éve nem háborúztunk már senkivel. A 2 világháborúba belesodródtunk, ugyanúgy, ahogy nagyon sok más ország. 1849 és 1914 közt megintcsak béke volt 65 eztendeig.

Durván azt lehet mondani, hogy néhány éves háborúkat követtek sok-dok évtizedes békék, ahogy a legtöbb nemzetnél. Olyan volt, hogy megszállás alatt voltunk 40 meg 150 évig, de az megintcsak nem háború.

Féldisznóért vetted az érettségidet?

A kérdésre reagálva. Az időszámításunk után egy ideig a rómaiak abajgatták a zsidókat. A környező népek sem szerették őket, így aztán nagy világturnéra indultak, elmentek szinte a Föld majdnem minden országába, ahová csak eljuthattak és beengedték őket. Nem volt haderejük, szóval ők ott nem háborúztak, más módon érvényesültek. A 2. világháború előtt már megkezdték Izrael betelepítését, a háború utánra meg az USA támogatásával be is foglalták azt. Na azóta viszont gyakoriak arrafelé a háborúk, a konfliktusok pedig mindennaposak, ők terrorban tartják a palesztinokat, azok meg őket.

Igazából ez verte ki a biztosítékot nálam: "hogy kis nemzetünk élen járt a mészárlásban ezer év óta. "

Nem voltunk mi sem jobbak, de rosszabbak sem a többi nemzetnél. Annyi viszont igaz, hogy történelem úgy hozta, hogy 95%-ban a védkezésre voltunk rákényszerülve, olyan, hogy gyarmatosítás, meg fel sem merülhetett őseinkben. Szóval nem "mészároltunk" mi olyan sokat, max behatoló hadakat önvédelemből néhány kivételtől eltekintve.

Az előző hozzászólásom személyeskedő részéért elnézést kérek, túlreagáltam, sajnálom.

Lehet voltak ilyenek. Igazi nagy népirtásokat viszont jóval Krisztus előtt csinálták. Hitük szerint Isten nekik adta Kánaán földjét, el is vándoroltak oda viszontagságos úton Mózes vezetésével, csakhát ott már több nép is élt. Na, ezek közül a népek közül többet kiirtottak, és erre még büszkék is voltak, mert szerintük ez egy tök jó dolog volt, és Isten parancsát követték, mikor ezt tették.

Amikor nem voltak túlerőben, cselt is bevetettek. Volt egy nép, akiket ki akartak irtani, dehát ehhez nem voltak elég erősek, így azt találták ki, hogy szövetségre lépnek velük. Ez a nép egyébként nem volt velük ellenséges, benne voltak, hogy megteremtsék a jó viszonyt, de a zsidók ezt ahhoz kötötték, hogy metélkedjenek körül, és akkor minden zsír lesz. A nép vezetője kiadta parancsba, hogy az összes férfit és fiút akkor metéljék körül. A zsidók "elfelejtettek" szólni arról, hogyhát akin ezt végrehajtják, különös tekintettel a felnőtt férfiak esetében, azok néhány napra megbetegednek, és vészesen legyengülnek. A metélés megtörtént, a zsidók meg megölték a védekezésre képtelen katonákat orvul, majd lemészárolták régi jó szokás szerint asszonyaikat és gyerekeiket is.

Jerikónál többek közt árulókkal dolgoztak, volt egy városi nő, aki minden információt kiadott nekik, egyedül az ő életét kímélték meg, megöltek ott is mindenkit, és erre is nagyon büszkék voltak, mint afféle felsőbbrendű kiválasztott nép, akiknek mindent lehet, és szerintük az Úr ezért még szerette is őket. Néha persze visszanyal a fagyi, olyankor meg szomorkodnak a holokauszt-féle dolgok miatt. Így megy ez. :)

Jerikó falainál vetették be a csodafegyvert, a frigyládát is, aminek segítségével rombolták le Jerikó falait. Ez a frigyláda több évezreden keresztül megvolt, én nagyon örülnék neki, ha előkerülne, és meglátnánk mi volt benne. :)

Egy kis off:

https://www.youtube.com/watch?v=0BntgyHdNSA&feature=kp

600 táján - Jereváni rádió: a hír igaz, csak nem Leningrádban, hanem Moszkvában, nem mercedeseket, hanem moszkvicsokat, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

627-ben háború robbant ki Mohamed és az akkor még nem muszlim arabok között. Mohamed gyõzött, ezután az egyik zsidó törzs férfiait, mintegy 600 főt, árulás címén lemészároltatta, feleségeiket és gyermekeiket pedig rabszolgákká tette.

Szóval nem zsidók mészároltak, hanem zsdóKAT mészároltak.

++++++++++++

Amket

Ebcsont nevű felhasználó

írt, finoman szólva megleetõsen kuszák. Lászik rajtuk, hogy a forrás a qtyqruty. Megpróbálom rendbetenni ( ahogy az ie történeteket a Biblia, az isz belieket a történelem leírta ):

Mindenekelõtt az alapvetõ ostobaság, amit a qtyqruty és hasonlók matráznak gyûlöletkeltés céljából:

"afféle felsőbbrendű kiválasztott nép"

OSTOBASÁG. Az Übermensch nem héber szó.

A zsidó vallásban, a Bibliában annak, hogy "kiválasztott nép", köze nincs felsõbbrendûség-alsóbbrendûséghez.

Egyszerûen azt jelenti, hogy I-ten saját szolgálatára választotta õket, vagyis arra, hogy megtartsák mind a 613 parancsot. ( Melyek közül másoknak elég ( lenne ) 10-et.

A fajelméletet a nácik a francia Joseph Arthur de Gobineau gróf ( 1816 - 1882 ) 1853 - 1855 között írt "Essai sur l'inégalité des races humaines" ( Esszé az emberi rasszok egyenlõtlenségérõl ) c. tanulmányából "fejlesztették".

Eszerint "felsõbbrendû" az árja, elsõsorban a germán, majdnem valamennyire a japán, alsóbbrendû a zsidó és a néger.

A többi zûrzavarról:

1) Sikem ( v Sekem ). Ebben a városban történt, hogy az aznapi körülmetélést miatt harcképtelen férfiakat lemészárolták.

Kor: Jákob kora, tettesek Jákob fiai. Ebben az idõben "a zsidók", Jákob csládja és házanépe összesen kb 70-en voltak. ( Jákob Izsák fia, Ábrahám unokája, Ábrahám volt az elsõ egyI-tenhívõ. )

Csakhogy szó sem volt olyan szándékról, hogy kiirtsák azt a népet, ahogy arrólsem, hogy azok jóindulatúak lettek volna.

Jákobnak 12 fia volt, közülük az értelmi szerzõk Simeon és Levi, a korban második es harmadik, Jákob nem tudott a szándékról, már aludt, amikor a fiúk határoztak, amikor megtudta, nagyon haragudott, végrendeletében is elmarasztalóan említette.

Az elõzmények:

A város fejének, királyának fia megerõszkolta Jákob Dina nevû kislányát, a fiúk húgát ( Mózes elsõ könyve, 34. fejezet,2. vers ), aki akkor nem lehetett több 8 évesnél.

Ez bõszítette fel a fiúkat, amint az le van írva a Bibliában, a fenti vers után.

A fejedelem nem parancsot adott, hanem ráneszélte népét, többek között a következõvel:

"Nyájaik, vagyonuk és marhaállományuk, nemde, hasznunkra lesz?" ( Mózes elsõ könyve, 34. fejezet, 23. vers, Katolikus ford: [link] )

"Jószáguk, vagyonuk és minden állatuk a mienk lesz azután, csak egyezzünk bele, hogy köztünk lakjanak!" ( protestáns ford: [link] - sajnos a fejezethez nincs közvetlen link, az út: ( listából ) MÓZES ELSŐ KÖNYVE (GENEZIS) - ( alul ) 34 )

Szóval korántsem önzetlen, baráti szövetségrõl volt szó, hanem, bizony haszonszerzésrõl és nem "a zsidók" ( Jákob 70 fõnyi népe ) részérõl.

2) Igaz, hogy a Kánáni honfoglalás során voltak kegyetlen harcok. ( Az már nem a 70 fõs zsidóság volt, hanem kb 600 ezer harcos ( 20 -60 éves férfi ) az össz nep kb 3 mill. lehetett )

Csakhogy AKKOR még a zsidókon kívül mindenki más pogány volt ( bálványimádó, többistenhívõ ). A többség a Moloch-kultuszt követte, meöynek velejárója volt többek özött, hogy idõnként elsõszülött fiúkat "átvezettek a tûzön" Molochnak. ( Értsd: egy nagy Moloch bálvány belsejében tüzet raktak és a gyerekeket a bálvány száján bedobták. Flaubert Salambo c. Karthágóról szóló regényében igen érzékletesen ír le egy ilyen eseményt, igaz, jóval késõbb, Hannibál gyerekkorában. Karthágó egyébként Tyrrus gyarmata volt. Tyrrus akkor is ott volt, ahol ma, a mai Dél-Libanonban. )

Az emberáldozatot I-ten - áldott Õ - a zsidóknak kerek perec megtiltotta, halálbünti terhe mellett.

"Aki Izrael fiai közül vagy az Izraelben tartózkodó idegenek közül fiait Molochnak áldozza, az haljon meg. Az ország népe kövezze meg, 3s én is ellene fordulok, és kiirtom népéből" ( Mózes harmadik könyve, 20. fejezet, 2 -3. vers, Katolikus ford: [link] )

"Ha Izráel fiai közül vagy az Izráelben tartózkodó jövevények közül valaki odaadja gyermekét a Moloknak, halállal lakoljon: kövezze meg az ország népe. Én is ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül" ( protestáns ford: [link] - MÓZES HARMADIK KÖNYVE (LEVITICUS) - 20 )

3) A háborúkra vonatkozólag azt parancsolta I-ten, hogy elõször fel kell szólítani az ellenséget megadásra és ha megadják magukat, nem szabad ölni. Ha nem, akkor harc és igen, akkor el kell pusztítani.

Azért, mert ha harcolnak az egyI-tenhívõ nép ellen, az azt jelenti, hogy ragaszkodnak a pogánysághoz, sõt abba akarják visszarántani Izraelt is.

Mint a történelembõl tudjuk, végül is az egyI-tenhit eléggé elterjedt a világban és talán 3 mrd ember mégsem téved ugyanúgy.

Konkrétan Jeriko:

Igen, kémeket küldtek. Volt már hadsereg, amelyik nem?

Viszont a varos falai Jozsua kürtjének hangjára omlottak le. ( Najó, lehet, I-ten egy kis földrengéssel besegített. Az ásatások szerint abban az idõben nem csak a városfalak omlottak le Jerikoban ... Ki tudja, talán a lakosság pusztulását sem teljesen a harcosok okozták ... Ha csakugyan földrengés volt, az természetesen I-ten mûve és akkor nyilván gondoskodottt arról, hogy népének kémeit elbújtató lány megússza. )

4) A késõbbiekben:

Dávid és Salamon mint királyok egyben próféták és gyõzelmes hadvezérek is voltak.

Dávid kezéhez túl sok vér tapadt, ezért nem építhatte fel õ a Templomot, hanem fia, Salamon. ( Neki már nem volt szüksége vérengzésre, elég volt a híre. ) Viszont a Templom avatásával kapcsolatos történetbõl tudjuk, hogy végül I-ten megbocsátott Dávidnak - halála után.

Salamon halála után Izrael két részre szakadt, az északihoz 10 törzs tartozott, ez tartotta meg az Izrael nevet. Uralkodói sokzor visszatértek a bálványimádáshoz, ezért azután ie 700-as években az asszírok megyõzték és a törzseket elhurcolták, õket azóta is mint eltünt törzseket emlegetjük.

A déli rész lényegében Juda törzse volt, ennek területén volt Jeruzsálem, aho a Templom állt. Innen származik a "zsidók" megnevezés ( héberül jehudim - arra utal, hogy Juda ( Jehuda ) törzsének leszármazottai ).

Sajnos voltak királyok, akik nem törõdtek a Torával, ezért I-ten megbüntette Judát, ahogy megmondta a Tórában. ( Mózes 5. könyvében )

Ie 586-ban Babilonia hadserege elfoglalta Jeruzsálemet, lerombolta a Templomot, fogságba hurcolta a zsidók nagy részét ( elsõsorban a vezetõket és a mesterembereket ). izony az ostrom alatt megtörtént minden, amit I-ten elõre megmondott a Tórában. Majd a Perzsa birodalom meghódította Babilóniát, Kyros ( Cyrrus ) megengedte a zsidóknak a hazatérést és azt, hogy újra felépítsék a Templomot.

5) Ami azt illeti, hogy mi volt, amikor nem voltak túlerõben?

A helyzet az, hogy szinte soha sem, a honfoglalás során sem. Azonban egy konkrétabb, szembetünõbb példa a Makkabeus szabadságharc ie 167-139.

Ennek során a döntõ ütközet, mely Jeruzsálem felszabadításátés a ( Második ) Templom megtisztítását tette lehetõvé, nem messze Jeruzsálemtõl folyt.

A zsidók serege kb 10 ezer harcosból állt, az ellenség több, mint 60 ezer. És a zsidók gyõztek, visszavonulásra kényszerítették az ellenséget.

( Még aznap hozzáláttak a Templom megtisztításához, majd 8 napon at tartó újraszenteléséhez, erre emlékezik a Hanuka ünnep ( hanuka = felavatás ).

6) Következõ szamárság a rómaik kora és azután.

Ie 66-ban hódította meg Judát az imperialista hódító Római Birodalom, akárcsak korábban Galliát, a balkánt, Észak Afrkát. Ez nem volt harc, az akkori zsidó vezetõk tisztában voltak az erõviszonyokkal, értelmetlen vérontás helyett meghódoltak.

Sajnos, 120 évvel késõbb már megfeledkeztek a higgadt megfontolásról, isz. 66-ban szzabdságharcba kedtek a Birodalom ellen. ( Juda és Samária területe a mai "Palesztin" Önkormányzat területe, a Szentföld lakossága abban az idõben a töténészek szerint kb 5 mill. volt - a Római Birodalom ekkor csaknem egész NyEurópa, a Balkán, a mai Törökország nagy része, a mai Szíria és egész É-Afrika Marokótól Egyiptomig )

Még így is 4 évbe telt, míg a birodalom leverte, vérbefojtotta a szabadságharcot. Ismét lerombolták a Templomot és megszüntették még azt a formális önállóságot is, ami addig volt.

Marhaság, hogy a zsidók "nagy világturnéra indultak". A történelmi tény: a Római Birodalom több száz ezret hurcolt Európába részint rabszolgának, részint katonának, de voltak, akiket letelepítettek. Persze, ügyeltek, nehogy könnyen kedvük szottyanjon a hazatérésre: A Rajna menten telepítették le õket. Voltképp onnan származik a mai askenázi zsidóság. ( Askenáz héberül germán. )

Azért a Szentföldön maradt zsidók továbbra sem nyughattak, alig 60 év múlva, isz 132-ben újabb szab.harcba kezdtek, szintén majd 4 évig tartott, pedig a birodalom legjobb hadvezérét vezényelték oda. Cassius Dio görög származású római történés szerint 580 ezer zsidó halt meg a harcokban továbbá sokan éhenhaltak, vagy járványok, tûzvész áldozatai lettek. 50 legfontosabb erõd, 950 nevezetesebb település vált földdel egyenlõvé. ( [link] ) A túlélõk közül ismét sokat elhurcoltak.

Akit nem, azok ott maradtak. A középkorban, a török fennhatóság alatt is a legnagyobb létszámú népcsoport a zsidók voltak, ezt a török telekkönyvekbõl lehet tudni.

Ami a modern államot illeti: már 1920-ban a Népszöveség ( ENSz elõdje, bár nem formális jogelõd ) SanRemo konferenciája elismerte a zsidók ktõdését a Szentföldhöz és hogy jogos igény Izrael állam HELYREÁLLÍTÁSA. 1947-ben fogadta el az ENSz azt a határozatot, mely "Palesztinában" egy arab és egy zsidó állam létesítését rendelte el.

A zsidók ennek maradéktalanul eleget tettek, azonban az állam bejelentésének másnapján ( miután a SzU és USA már elismerte ) 5 ellenséges hadsereg támadta meg: Egyiptom, Szíria, Libanon, Jordánia és Irak. Presze ezeket hazavágták ( ez volt a függetlenségi háború ), de Judea és Samária Jordánia megszállása alatt, Gáza pedig Egyiptom megszálása alatt maradt 1967-ig.

A történethez tartozik, hogy Izrael helyreállítását a szu, sztálin még támogatta, mert azt remélte, hogy majd hozzá fog húzni.

Mikor kiderült, hogy errõl szó se, hanem a nyugathoz, a szu elkezdte az arabokat támogatni az 1953-as nasszer-puccs után ezerrel.

Itthon is nyomatta a propaganda, hogy a szegény jó elnyomott "palesztinok" és a csúnya agresszor Izrael. Ezt mosták 35 éven át az emberek agyába, emiatt soknak még ma is torz képe van Izraelrõl.

Holott a gyilkosságokat, sõt mészárlásokat az arabok kezdték még az 1920-as években. Az agressziót is: a zsidók nem egyszer áron felül vettek földet az araboktól, akik, miután megkapták a pénzt, megpróbálták az új tulajt fegyverrel elzavarni.

Ennek eredményképp 1967-ben ismét megtámadták Izraelt. Igaz, már csak négy: Egyiptom, Szíria, Jordánia, Irak. Ennek erdménye képpen kizavarták Jordániát Judából és Samáriából, Egyiptomot Gázából, Szíriát a Golánról, ahonnan addig lövöldözött a Kineret tavon halászókra meg a közelesõ farmokra. A biztonság kedvéért megszállták a Sinaj félszigetet, ahol korábban felvonlt az egyiptomi hadsereg.

1973-ban már csak Egyiptom és Szíria próbálkozot, ezúttal néhány hétig, el is értek annyit, hogy maradhattak az addigi határok között.

Közben - a késõbb sikkasztóvá fejlõdött - Jasszer Arafat ( halála után több mrd dollárt találtak az egyéni bankszámláján, ilyen jövedelmezõ üzlet az intifáda ) szervezett gengszterbandát, melynek tagjai merényleteket követtek el és persze részt vettek az említett háborúkban, miért is azutánjobbnak látták lelépni, többségben Jordániába. Ha már ott voltak, megpróbálták átvenni a hatalmat, de Husszein király ezt nem szerette volna, úgyhogy kizavarta õket Jordániából, akkor tették át magukat dél Linbanonba, ahol persze szintén balh+eztak, onnan lövldözték É-Izraelt, a libanoni hadsereg nem bírt velük, ezért az izraeli hadserg volt kénytelen átruccanni rendezés végett, ami nagyjából meg is történt, akkor kölözött Arafat Líbiába.

A szu nyomására késõbb vissza kellett engedni Libanonba, majd Izraelbe Ramllahba, haláláig onnan irányítota a gengszterkedést, amiért 1994-ben Nobel-békedíjat kapott ( Simon Peresszel és Yitchok Rabinnal együtt ). A Közel Keleti konfliktus korábban is eredményezett Nobel békedíjat: 1978: Anvar Szadat ( Egyiptom ) és Menáhém Begin az egyiptomi-izraeli békeszerződésért.

Hamár békeszerződés: közben Jordániával is létrejött, gazdasági együttmûködés is van: közösen próbálják megmenteni a Holt tengert.

2005-ben Izrael kivonult Gázából, ott 2007-ben a hamasz jutott hatlomra, azóta hamasztán. Rendzeresen lövöldöztek rakétákat, gránátokat Izraelre, míg Izrael idõnként megunta és végzett egy-egy kisebb rendezést. Egy kis satisztika: [link] 2008 dec -2009 jan, majd 2012 novemberben volt rendezés, utóbbi csak levegõbõl.

Újabban hadrendbe állat a Vaskupola nevû rakétaelfogó rendszere, azóta a kilõtt rakéták közül alig néhány ér izraeli területre.

Nagyjából így néz ki rendesen ( persze a teljesség igénye nélkül ) amit Ebcsont nevű felhasználó kedélyeskedve összezagyvált. Jó, tudom, hogy nem õ tehet róla, hanem a qtyqruty ( vagy hasonló ), õ csak arról ehet, hogy nem néz utána alaposabban.

Ja, igen és mégegy:

Bár elsõ válaszoló offolt, amikor a magyarokról írt, azért ha már szóba került, jegyezzük meg, hogy Ebcsont nevű felhasználó errõl is szamárságot írt.

Vagy miért mondták ny-Európában, hogy "a magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket"? Vagy ezt a "behatoló hadak" mondták? Pl St Gallenben? Vagy Burgundiában?

Azután II. Endréhez is behatoltak a Szentföldre? ( Merthogy királyunk ugye részt vett egy keresztes háborúban ( persze illõ "kisérettel", nem túl sok eredménnyel ) .) Vagy Nagy Lajos nápolyi hadjárata? Jó, mészárlás nem volt, de hogy kizárólag önvédelem a "behatoló hadak" ellen, az azért túlzás.

Amúy nagyapám Przemyslnél sebesült ( 1916-ban ), mások azidõtájt az Isonzónál, Doberdónál.

Aztán a hadüzenet 1941-ben a szu-nak és US-nak, amit a németek nem is kértek.

Aztán a Második Magyar Hadsereg a Donnál. Gondolom, a "behatoló hadak ellen önvédelemből" .

Ja, vagy ezek a kivételek.

Sajnos az akkori politikusok, Tisza, Horthy, Bárdosi se voltak fekészültebbek, mint Ebcsont nevű felhasználó.

Utóbbi mentsége ( ha ), hogy nincs olyan bfolyása, mint elõbbieknek. Mert ha lenne, az valszeg újabb néhány száz ezer magyar életébe kerülne.

Baj viszont, hogy a ma befolyással rendelkezõk között is vannak hasonlók, ezért aztán egyáltalán nem vagyok igazán nyugodt. :(