Mely városok voltak a Trianon előtt a legnagyobbak? (fontos)

Budapest, Zágráb, Kolozsvár, Pozsony, Szeged, Kassa, Debrecen, Pécs, Temesvár, Nagyvárad, Arad.

Ezt találtam a keresgélésben. Az eredeti szöveg így szól:

Budapest rendkívül dinamikus fejlődésének a többi város a közelébe sem tudott kerülni, jóllehet ezekben is volt előrelépés. A különbségeket jól jelzi, hogy a második legnagyobb város (Szeged) népességszáma a századfordulón a 100 ezret sem érte el. Még a tíz regionális központ (Zágráb, Kolozsvár, Pozsony, Szeged, Kassa, Debrecen, Pécs, Temesvár, Nagyvárad, Arad) növekedése és gazdasági dinamizmusa is messze elmaradt a fővárosétól.

Forrás: [link]

Zágráb Horvátország városa volt sosem volt magyarországé...

inkább Belgrádot mondanád

A kérdés elég réginek tűnik, de azért válaszolok, hátha te vagy valaki más még hasznát veszi. Az alábbi adatok az 1910-es népszámlálás eredményei, igyekeztem a történelmi Magyarország összes olyan ma még létező városát feltüntetni, amelyek meghaladták a 40,000 főt. A ma már közigazgatásilag nem különálló városokat, de akkoriban jelentős lakosságú városokat nem tüntettem fel a listán, pl. úgy mint Újpest, Kispest, Pestszenterzsébet, amelyek a '30-ban 65-70 ezer fős városok voltak. Minden város mellett az akkori lélekszáma található, ahol pedig jelentős arányú más nemzetiség is élt, ott zárójelben feltüntettem a magyar etnikumúak arányát. Végül pedig az ország neve olvasható, amelyhez ma hivatalosan tartozik.

Budapest - 880 371 (86%) - Magyarország

Szeged - 96,063 - Magyarország

Szabadka - 94.610 (58%) - Szerbia

Debrecen - 87,221 - Magyarország

Zágráb - 79,038 * - Horvátország

Pozsony - 78,223 (40%) - Szlovákia

Miskolc - 76,804 - Magyarország

Temesvár - 74,003 (38%)- Románia

Nagyvárad - 64,169 (91%)- Románia

Arad - 63,166 (73%)- Románia

Hódmezővásárhely - 62 445 - Magyarország

Kolozsvár - 60,808 (83%)- Románia

Kecskemét - 49,587 - Magyarország

Fiume - 49,726 (13%) - Horvátország

Pécs - 47,844 ** - Magyarország

Kassa - 44,211 (75%) - Szlovákia

Brassó 41,056 (43%) - Románia

* Bár Horvátország a Magyar Királyság része volt, nagyfokú önrendelkezést élvezett, ezért Zágrábra nem szokás magyar városként tekinteni.

** Pécsett - kulturális központ lévén - jelentős számú nemzetiség élt, de erről nem találtam pontos adatot. Egy feljegyzés szerint az ottani lakosok csupán 38%-a volt pécsi születésű, bár ebből nem sok derül ki.( *****

Amúgy érdekesség, hogy a legnagyobb magyar lélekszámmal bíró romániai település, ahol 2002-es adatok szerint 70,108 magyar élt, 1910-ben még csak 25,517 (89%) lakossal rendelkezett.

A listát magam készítettem, mert hasonlót csak az 1930-as népességi adatokra vonatkozóan találtam - a trianoni "békeszerződést" pedig 1920. június 4-én írták alá, így ez a lista már a betelepítésektől demográfiailag eltorzított városok adatait mutatja. De csatolom ezt is: [link]

Valamint egy jóval összetettebb és átfogóbb tanulmány (ebben csak a külföldre került városokról esik szó): [link]

Marosvásárhelyre utaltam ebben a mondatban, csak kimaradt:

"Amúgy érdekesség, hogy a legnagyobb magyar lélekszámmal bíró romániai település, ahol 2002-es adatok szerint 70,108 magyar élt, 1910-ben még csak 25,517 (89%) lakossal rendelkezett."

Köszönöm a felsorolást.

Engem is nagyon érdekel a téma, és örülök, hogy megtaláltam, mert eddig nem találtam sehol.

Én még érdekességként megjegyezném, hogy bár Pozsony és Temesvár lakosságának magyar etnikuma ugyan nem érte el az 50%-ot, de a leendő utódállamok etnikuma sem érte el, ugyanis az említett városokban és (többek közt) az egész Bánátban nagyarányú német etnikum élt.