Az ember alapvetően "jó" vagy "rossz"?

Ezek nem objektív fogalmak, de ha már definiáljuk valahogyan, akkor is egy skálán helyezkedne el az egyén. Alapvetően pedig inkább semleges, a külső behatásoktól függ, hogy merre tolódik.

Az viszont biztos, hogy az ember alapvetően nagyon önző, a kisgyerekeknél önzőbben maximum valami állatkölykök viselkednek. De ez így természetes, minden erőforrást magának akar, hogy erős, funkcionális felnőtt legyen. Az önzetlenséget és civilizált viselkedést a társadalomtól tanulják meg.

"Természeti" értelemben nincs alapvetően jó vagy rossz. Az ember olyan, amilyenné válnia kellett, hogy sikeres faj legyen.

Humán megközelítésben létezhet jó-rossz, de ezt is egy adott kultúra határozza meg. Amikor azt mondjuk hogy valaki jó vagy rossz, az azt jelenti, hogy mennyire tud azonosulni a társadalmi normákkal és elvárásokkal. Ezek nagyon gyakran ellentmondanak az ösztöneinknek, szóval ilyen értelemben mondhatnánk, hogy alapvetően rossz, de ez is egy nagyon leegyszerűsített válasz.

Igazából nincs jó válasz. :)

Az ember ősidők óta társas lény, és képes alkalmazkodni a "csapathoz", ahova tartozni akar. Viszont ez egy hierarchiát jelentett, amiben a magasabb pozíció elérése volt a cél, vagy legalábbis egy állandó késztetés volt bennünk. Az egyenlőség egy nagyon újkeletű igény, ilyen rövid idő alatt nem lehet elhagyni az ősibb ösztönöket. Az evolúció ennél sokkal lassabban működik, ráadásul nem is biztos, hogy akár ma is az empátia komoly előnyt jelentene a társakkal szemben. Szépen hangzik, hogy legyünk megértőek egymással szemben, de sajnos a világot még ma sem ez az erő mozgatja.

:(

Ez elég relatív dolog és pusztán csak nézőpont kérdése.

A társadalmi normák változnak, így a jó és rossz dolgok megítélése is.