Miért ROSSZ az, ha JÓ ember akarok lenni?
Nem lopok, nem csalok, nem gonoszkodom vagy pletykálok, nem bántok másokat, sőt!
Ha engem vagy szeretteimet bántják, akkor élesen tudok visszavágni, de ezt mindig védekezésként használom.
Igyekszem segítőkész, megértő lenni, olyan akire lehet számítani, elég szociális beállítottságú vagyok!
24 éves lány vagyok, nem egy szépség, de elfogadom magam!
Szeretek másoknak örömet okozni, akár néhány szóval, akár tettel.Párkapcsolatban is végsőkig hűséges vagyok, másokét is tiszteletben tartom.
Büszke vagyok rá, hogy nem hajlok meg könnyen a rossz dolgok előtt, de azt nem tolom mindenki arcába. Vannak hibáim is rendesen, azokat se titkolom.
Mégis úgy érzem, hogy az ezért, mert jó ember szeretnék lenni, utálnak.
Például új munkahelyre mentem, az első naptól kezdve nem szóltak hozzám a munkatársak, hiába próbáltam nyitni feléjük. Gúnyosan méregettek, beszóltak(persze mind idősebb nő volt, anyukák, nekem meg nincs családom...), ott is hagytam a helyet, ez is bejátszott!
Azt mondják, furcsa a gondolkodásom...
Mi benne a furcsa???
Szerintem semmi, én is ilyen ember vagyok, és sokan ezt furcsának találják. Pl: haverok hogy miért nem mentem el egy jó nővel aki rám nyomult, ők simán félrekú.tak volna a helyemben. Szerintem pedig az a baj hogy ez a természetes ma már, és engem neveznek furcsának meg hülyének mert hűséges maradok.
Azt tanácsolom nem foglalkozz velük, te legalább a párod szemébe nézhetsz lelkiismeret furdalás nélkül.
"Igyekszem segítőkész, megértő lenni, olyan akire lehet számítani, elég szociális beállítottságú vagyok!"
Mármint proszociális.
"Mégis úgy érzem, hogy az ezért, mert jó ember szeretnék lenni, utálnak."
Nem értem egészen. Leírtad, hogy milyen jó ember vagy, most meg azt írod, hogy az akarsz lenni. Mi okozza ezt az eltérést? Egyébként vannak ok nélkül rosszindulatú emberek (nem sok, de van), meg az is lehetséges, hogy ellenségeid vannak (érdekek miatt), sőt az is lehetséges, hogy ugyan meg vagy győződve a nagyszerűségedről, de mégis keresztbe teszel valakiknek.
"ott is hagytam a helyet"
Mennyi idő után?
"Azt mondják, furcsa a gondolkodásom...
Mi benne a furcsa???"
Azt nem tudom. Mindenkinek más a furcsa. Nekem pl. az a furcsa, hogy leírod, hogy alapvetően minden szép és jó, minden nagyszerű benned és körülötted, de valami mégsem, különben nem írnál ide. Kicsit olyan, mintha a lényeg kimaradna a szövegedből. Az, hogy "azért utálnak mindenhol, mert jó akarsz lenni", nem kielégítő magyarázat. El tudom képzelni, hogy valakiket ez zavar, de minden helyen szövetségeseidnek is kellene teremnie, nemcsak ellenségeidnek, ha olyan vagy, mint amilyennek látod magad.
Elöször kedves harmadiknak szeretnék válaszolni:
Látom nem érted, ez az értetlenkedő hozzászólásodból láccik.
Leírtam a helyzetemet, nagy vonalakban, biztos számos más emberre is ráilleszthetően. Ha a proszocionális neked előzékenyt, udvariast jelent, az vagyok; ha másokra magát segítségével ráerőszakolót, akkor nem! Csak lehet rám számítani, szeretek mások hasznára leni, ha tényleg szükséges, és nem csak "használni" akarnak.
"Nem értem egészen. Leírtad, hogy milyen jó ember vagy, most meg azt írod, hogy az akarsz lenni. Mi okozza ezt az eltérést? "
Az hogy kiforgatod a szavaimat! :)
Mert senki nem jó magától, arra törekedni kell minden nap! Amúgy ez a szituáció gyerekkorom óta fennáll, mindigis kevés barátom volt, pedig az alaptermészetem nyilt és toleráns.
"ott is hagytam a helyet!
Mennyi idő után? "
9 hónap... gyakorlatilag lelki terrorban tartottak, az a pár ember, akik megpróbáltak velem barátkozni, megfélemlítették, elkezdték őket is kizárni, így ők is inkább magamra hagytak. Minden nap úgy telt, hogy alig beszélhettem valakivel pár szót. És ez így ment a legelső naptól. Miért? Ki tudja, talán veszélyt jelentettem a meglévő rangsorra...
" Nekem pl. az a furcsa, hogy leírod, hogy alapvetően minden szép és jó, minden nagyszerű benned és körülötted, de valami mégsem, különben nem írnál ide. Kicsit olyan, mintha a lényeg kimaradna a szövegedből. Az, hogy "azért utálnak mindenhol, mert jó akarsz lenni", nem kielégítő magyarázat. El tudom képzelni, hogy valakiket ez zavar, de minden helyen szövetségeseidnek is kellene teremnie, nemcsak ellenségeidnek, ha olyan vagy, mint amilyennek látod magad."
A régi munkahelyemen sokan megkedveltek miután megismertek, de kis időbe telt. De ott is voltak légbőlkapott ellenségeim, biztosra sose tudom meg hogy miért lettek azok. Kerülöm az értelmetlen konfliktusukat.Főnökhöz nem nyaliztam, munkámat 100% megcsináltam, ha előre is jutottam, a magam erejéből, nem másokon taposva. Se spicli, se csicska, ez nálam becsületbeli dolog! :)
A kérdést, engedelmeddel, azért írtam ki, mert ugyan az utat helyesnek érzem amin járok, csak a környezet reakcióját fogadom újra és újra értetlenül.
Ha ócska lotyó lennék, aki másokból, senkivel nem törődve éli az életét, megérteném, elfogadnám hogy elítélnek.
Valahogy az jön le, hogy az emberek nem akarják elfogadni, hogy ez nem álarc, hogy ilyen vagyok és kész.
De a tükörben egy vagány, talpraesett csajt látok, aki nem hagyja a gyengébbeket a sz*rban!
A kérdésben is írtam, hogy természetesen tele vagyok hibákkal is, de azok nem olyanok amik ilyen fokú útálatot normális esetben kiváltanának.
Első válaszoló:
Gondolod, hogy valamiféle kisebbségi komplexust váltok ki belőlük a viselkedésemmel?
Második válaszoló: Örülök hogy másnak is van ilyen "problémája"! :) Másoknak furcsa, de boldogabb, nem?!
22:27
"Látom nem érted, ez az értetlenkedő hozzászólásodból láccik."
Lehet, hogy a stílusoddal szerzel ellenségeket? Csak tipp.
"Csak lehet rám számítani, szeretek mások hasznára leni"
Ez nem rossz tulajdonság, de önmagában nem elégséges és nem is döntő a jó kapcsolatok kialakításához.
"Ki tudja, talán veszélyt jelentettem a meglévő rangsorra..."
Nem tudom, hogy "veszélyt" jelentettél-e a "rangsorra", de ha így van, akkor sem azért utáltak, mert "jó ember akarsz lenni".
"Valahogy az jön le, hogy az emberek nem akarják elfogadni, hogy ez nem álarc, hogy ilyen vagyok és kész."
Mármint nagyképűen moralizáló "tanítónéni"? Bocs, de ez idegesíti az embereket, és arra ingerli őket, hogy gáncsolják az ilyeneket.
"A kérdésben is írtam, hogy természetesen tele vagyok hibákkal is, de azok nem olyanok amik ilyen fokú útálatot normális esetben kiváltanának."
A társas élet szabályai nem azonosak az erkölcs szabályaival. Társas életben gyakran egész jelentős "bűnöket" is hajlamosak vagyunk megbocsátani egymásnak, miközben erkölcsbe nem is ütköző kis hibák már ellentétekhez vezetnek. Pl. nem bűn, ha valakinek idegesítő a stílusa, de megnehezíti a barátkozást számára. Szerzői jog ellen véteni bűn, mégsem átkozzák ki maguk közül a baráti társaságok azokat, akik torrentről töltenek le filmeket. Stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!