Miért nem figyelnek oda az emberek másra, ha az éppen hozzájuk beszél?

3 dolog.

Ffi-akat szokták főként jellemezni ezzel és van is benne valami, hogy ha TV-zik, számítógépezik, beszélhetsz bármit, úgysem hallja.

Ha ilyenkor akarsz igazán beszélgetni vele, akkor fontos, hogy rád nézzen. Célszerű kis időre kikapcsolni a gépet, vagy még a szobából is kihívni, különben nem jegyzi meg. Szó szerint egyik fülén be, másikon ki.

Van, akinek annyi sok minden van egyszerre az agyában, 22 dologról szimultán gondolkodik, hogy ki kell zökkentsd, hogy rád is legyen figyelme.

Vannak emberek akik olyan szinten unalmasan tudnak beszélni, olyan monoton a hanghordozásuk és színtelenül, hangsúlytalanul, ráadásul zárt szájjal, hogy kínkeserv hallgatni őket. Az ember legszívesebben aludna, vagy elmenekülne ilyen helyzetben.

Férfiakról tudható, hogy az evolúció őket arra kárhoztatta, hogy egy dologra figyeljenek, de arra nagyon. Ezt kívánta az ősi vadász szerep. A nőkről viszont tudható, hogy ők egyszerre 100 dolgot tudnak párhuzamosan, ezért a férfiak eme tulajdonságát - magukból kiindulva - sértésnek tekintik.

Aztán vannak, akik vagy annyira agresszívak, vagy annyira unalmasak, hogy nem is érdemes figyelni rájuk. Persze a határvonal bizonytalan.

És vannak a besorolhatatlan "egyéb" esetek. Ezek csak a maguk konkrétságában elemezhetők.