Kezd elhatalmasodni rajtam a rasszizmus, tudom hogy ha nem teszek valamit rossz irányba fog fordulni az életem, mit tegyek?
Kicsit hosszúra sikeredett, ne haragudjatok.
Kiskoromtól kezdve rengeteg cigány volt a környezetemben, előfordult, hogy meg is vertek.
Középiskola első éveiben volt skinhead korszakom, bakancs az nem, de terepgatya, bomber és pár más kiegészítő, egyfajta kamaszkori akarok valahova tartozni időszak volt, ami hamar elmúlt.
Aztán feljöttünk Budapestre, viszonylag rehabilitált környék, de a cigányok úgy mennek a szép sétányokba meg parkokba mint a döglegyek a lószarra.
Azt tudni kell rólam, hogy nagyon naiv és befolyásolható vagyok plusz nagyon segítőkész. Nincs sok barátom mert a gépezésbe és a tanulásba temetkezem. Legtöbb barátság amim volt az csak érdekbarátság volt, mivel a szakon a legjobbak közé tartozom tanulmányi eredményt nézve, ezt pedig sokan kihasználnák. Sok embert leépítettem, ezért mondjuk nyáron alig akad 1-2 ember akivel összefutok. 3-4 hetente találkozom valakivel, ennyi, de nagyon úgy sehova sem szoktak hívni, vagy ha én hívok valakit, akkor általában mindig odébb raknak.
Szokták mondani, hogy keress olyan társaságot ahol közös az érdeklődés, mert abban jól fogod érezni magad, lesz közös téma. És itt jön a probléma ami tudom, hogy rosszra fog vezetni.
Az évek során iszonyatosan nagy rasszista lettem, hogy az valami hihetetlen. Amikor egyedül vagyok a gondolataimmal, már én el szoktam szörnyedni az érzéseimen.
Ez azért baj, mert ha összeszedjük az érdeklődési köreimet, 3 dolgot kapunk:
- a tanulást, amitől persze a barátaim többsége rosszul van vagy szeretnek kihasználni
- a második a kockulás, de ezzel az a baj, hogy már annyit kockultam játékokkal, hogy vágyom egy kinti társaságra, akikkel tudok lógni, tudok hova tartozni
- és a harmadik, a cigányok iránti gyűlöletem ami kiskorom óta gyűlik bennem
Ez azért nagy probléma, mert figyelembe véve, hogy milyen jellemvonásokkal rendelkezem, és mennyire vágyom arra megint, hogy hova tartozzak, mert az egyedüllét már kezd felemészteni, ebből semmi jó nem sülne ki.
Ismerem magamat, tudom ha találkozom valakivel, aki tagja ilyen szélsőséges tábornak, akkor nagy valószínűséggel én is az lennék rövid időn belül, mert akarok valahova tartozni, de mellette tudom, hogy elbasznám az életemet, vagy tényleg elbasznám? Fogalmam sincsen, olyan zavaros ez az egész, egy szerencsétlennek érzem magam néha, hiába jók az eredményeim, hiába vagyok barátságos sehova sem tartozom, csak arra vagyok jó, hogy kihasználjanak, és ez kezd felemészteni.
Mihez kezdjek, mit kéne csinálnom, hogy ne sodródjon errefelé az életem? Nagyon nehéz visszafognom magam, hogy ne keressek a neten ilyen csoportosulást amellett, hogy tudom, hogy a személyiségem miatt ez nagyon elfajulhat.
Inkább ilyen társaságba menj mint pávákhoz...
Ha a város másik felébe pl a buszon megvertek pár cigányt aztán elsétáltok nem lesz semmi gond.
De ha úgyis jól tanulsz és elmész politikusnak talán majd többet tehetsz a cigányok ellen.
Amúgy rám is ez a leírás illett :D csak nem vertek meg a cigányok és nem tanulok jól.
Írhatnám, hogy lépj be a gárdába tehát ez már nem az a gárda ami régen volt...
A 20-as éveiben az ember csajozik és sportol. Utóbbihoz van rengeteg egyesület, keress egyet. Ott ráadásul emberek is lesznek, és közös érdeklődési pont.
Kicsit ereszd el a fantáziádat, mi mindent lehet csinálni, ami nem rasszizmus. Van elég sok. Köztük olyan is, ami barátokkal jár.
Semmi más probléma nincs itt, csak az, hogy még csak ennyit tapasztaltál az életből, amennyit, és csak ezt az egy ideológiát ismered, mert a rasszizmus az. Igyekezz megismerni más ideológiákat, ha szeretsz tanulni, akkor nyugodtan olvashatsz filozófiát, az kicsit megérlel.
És kezdj el valami rendszeres sportot, az összehoz más emberekkel is és ad közös témát, találhatsz barátokat.
Szia!
Én is hasonlóan érzek,mint te,nálam is megvolt ez a bakancsos-nadrágtartós korszak,de most már 26 évesen teljesen más irányba fordult az egész,lány létemre tele vagyok gyűlölettel,gondolom nem kell részletezni.
Én nem kockulok,már rég nem tanulok,és nincsenek barátaim,mert olyan mércét állítottam fel az emberekkel szemben,amit kevesen érnek el.
Ezen felül abszolút kedves,aranyos vagyok.De valamiért nem szeretnek az emberek.Ja bocs,de,a pasik igen.De csak egy okból persze.A csajok meg utálnak.
Egyébként meg ne a neten keress ilyen csoportosulást,hanem az életben.Ott van pl. az A.ns Crew,vagy a B&H.
Én már beletörődtem hogy ilyen vagyok,és nem fogok beállni a sorba.Nehéz,mert sok inzultus ér emiatt,pl. a tetoválások,vagy szimplán ha bármilyen szinten diszkriminálom a cigányokat,bevándorlókat,és nem az interneten.
A büszkeségem,és a hitem az eszmében erősebb,mint az a vágy,hogy be tudjak illeszkedni a társadalomba és elfogadjon az emberek többsége.
Bár nem is tudom...a mai emberek közé ki akar egyáltalán beilleszkedni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!