Hogyan tudnám megoldani, hogy ne kötődjek a kollégáimhoz?

Szia!

Ne haragudj , de az ilyen típusú embereket nem értem.

1. Van a fanatikus jótevő, aki vallásosságból vagy ezer más okból állandósan segít , és nem vár viszonzást

2. Van a jótevő, aki nem bírja ki hogy ne legyen minden lében két kanál, mindenről tudni akar , utána meg nem tetszik neki, hogy az emberek agyára megy és állandóan a háta mögött beszélnek.

Nem lehetne, hogy bemutatkozol, hogy "x, y vagyok, innen jöttem, ezt fogom csinálni- aztán elkezdesz dolgozni, mint a többiek? Gondolom, FELNŐTT ember vagy...

A kérdésedre a válasz: keress barátokat a magánéletedben! Bár az ember a munkahelyén tölti el ideje legnagyobb részét, nem szabad ott barátokat keresni, és kötődni. Tapasztalatból mondom, hogy a munkahelyi barátságok csak addig tartanak, ameddig közös a munkahely.

Lehet beszélgetni a munkahelyen, de tudni kell hol a határ a kitárulkozásban.

Ha amúgy vannak barátaid, akikkel ezt a szükségletedet ki tudod élni, nem fogod a kollégáidat "terhelni". Nekem is volt kolléganőm, akiről öt perccel a megismerkedésünk után már tudtam, hogy hogyan halt meg az anyja... és ez nekem túl sok információ volt hirtelen, nem is zártam azt a nőt a szívembe.

A munkahelyek legtöbbször egy gladiátorharchoz hasonlíthatóak, mindenki szeretné biztonságba érezni magát valamilyen szinten, de a képzeletbeli fejsze azért ott lebeg a fejük felett. Nem tudom, milyen szakmában dolgozol, de az olyan területeken jellemző különösen ez a kisstílűség, ahol mindenki (okkal, ok nélkül) maximálisan hozzáértőnek érezheti magát...

Aki túlzottan nyílt, segítőkész, azt éri csak el, hogy ettől a hozzáállásától a többiek kicsit megkönnyebbülve hátradőljenek, és szép komótosan bezárkózzanak. Ezzel úgy érzik, megtették a magukét a ügy érdekében, és innentől kevesebb álmatlan éjszakára számíthatnak...