A monogámia egy erőltetett valami, vagy sem?

A magyar ősök is poligámok voltak, mint ahogy a többi felsorolt társadalom. Lehet, hogy elege lett az emberiségnek(vagy nagyobb részének) a holtomiglan-holtodiglan-ból manapság. Ahogy a kérdező is felsorolta, sok szenvedés oka ez a gyakran teljesíthetetlen, vagy csak titokban, bűntudattal átjátszható elvárás. Ami a "félrekefélést" illeti, én mégsem díjaznám. Akkor inkább az "egyszerre csak egy" elvét követném. Vagyis, ha megtetszik másvalaki, akkor elválnék előbb az előzőtől.

Érdekes berendezkedés csendesóceáni "primitív" szegetlakóknál:A lányok szabadon teherbeeshetnek, gyereküket valaki a közösséből örökbefogadja szeretettel.A többedik gyereknél, ha úgy gondolja, családot alapít, onnantól kezdve megállapodik egy férfival, nem adja örökbe a gyerekeit, hanem ő is befogadja másokét.(lásd:Bengt Danielson:Boldog Sziget)

Másik módszer Tibetből, egy különös kis faluból:A nőnek van külön lakása, azzal "találkozik" akivel akar, a gyerek az övé, az apuka ha akarja, meglátogathatja. A férfiak felnőtt korukban is az anyjukkal laknak, kötelesek eltartani az anyuk által szült gyerekeket, vagyis féltestvéreiket. Ő számítanak a családtagjaiknak.

Miért lett volna elege?

Úgy értem, sosem kedvelték igazán elég sokan.

A monogámia az egyenjogúság egyik kivetülése.

Az ókorban (és az araboknál még ma is) a nőket nem tekintették embernek, legfeljebb a fejlettebb civilizációkban (Hellász, Róma), de ott is nagyon kevés joguk volt. Már akkor is a monogám házasságot preferálták, de az senkit nem zavart, ha a férfi mással is lefeküdt. Még a feleséget sem.

A nők félrelépését is csak azért bűntették, mert így nem egyértelmű hogy kié a gyerek (a férjé, vagy a szeretőé). A kereszténység mondta ki először, hogy a nők is ugyanolyan emberek, mint a férfiak, ezért az "hátrányos megkülönböztetés", ha a férfi megcsalhatja a nőt, a nő meg nem a férfit. Amellett pedig a hűség fontos erény, emiatt ki kell tartani a férjnek a felesége (és a feleségnek a férje) mellett.

Ez így önmagában akkor se tetszhetett nagyon sok mindenkinek, de összességében a kereszténység az adott szituációban jobb volt, mint a politeizmus.

Az emberi természet viszont (mint azt már fentebb kifejtettem), olyan, hogy a férfiak arra vannak "kódolva", hogy minél több nőt megtermékenyítsenek. Ez máig megmaradt, még akkor is, hogyha ma már nem feltétlenül akar a férfi gyereket egy futó kalandból.

Mellesleg félrelépések mindig is voltak. MAx. kevesebb, mert pl. a középkorban ezt bűnnek tartották és az emberek jobban féltek Isten büntetésétől.

"ha egy párnak nincs túl sok előző kapcsolata"

Magyarázd el az összefüggést a sok kapcsolat és a hosszú/rövid kapcsolatok között.

Megpróbálom.

A mobogámia ugyebár azt jelenti, hogy egy pár egy életen át kitart egymás mellett. Nos, kellő felkészülés nélkül ez ritkán megy. Nézzük, milyen tulajdonságokat és készségeket kellene elsajátítani egy 60 éves házassághoz? Hogy a házasság sikeres és jól élhető legyen, két megfelelő embernek kellene összeházasodnia. Ehhez mindkét félnek alaposan ismernei kell önmagát és az igényeit, valamint a leendő társát és annak igényeit. Az se hátrány, ha az előző kapcsolatokban nem szed össze nemi betegséget, rossz szexuális beidegződést. Jó, ha megtanul uralkodni az ösztönein, azaz ha pl a feleség veszélyeztetett terhesség miatt nem szexelhet egy ideig, vagy valamelyikük hónapokig külföldön dolgozik, akkor kibírják félrek.úrás nélkül. Ezenkívül nagyon fontos lenne még megtanulni a konfliktusok kezelését, megoldását agresszivitás nélkül, az érzelmek szóbeli kifejezését, a helyes kommunikációt, az egymásra odafigyelést és még egy csomó dolgot, ami bármely kapcsolatban elengedhetetlen.

Főleg ez utóbbiképszségel elsajátításának területe LENNE a család - ami, hála a sok válásnak, egyszerűen nem működik. A mai fiatalok nagy része nem úgy nő fel, hogy jó példát látna maga előtt, de ez már egy másik kérdéskör...

A lényeg az, hogy a buliban kialakult, 3 hónapos, szexközpontú kapcsolatok egyszerűen nem nyújtanak lehetőséget sem önmagad, sem a másik megismerésére, sem a fontos társkapcsolati készségek elsajátítására. A felek normális, hétköznapi valójukban egészen addig nem látják a másikat, amíg össze nem költöznek vele, mert addig csak étterem, andalgás meg tánc van, esetleg ágy. Aztán összeköltöznek, és x idő múlva rájönnek, hogy a kapcsolat nem működik, mert a másik nem hajlandó alkalmazkodni...

Aztán jön egy új kapcsolat, amiben ugyanezek a problémák ismétlődnek meg, kísérteties módon. A kört akkor lehetne megtörni, ha mindkét fél végre felismerné, mi a probléma, és hajlandó lenne ezt megoldani, változtatni rajta.

Ehhez viszont nem szakítani kellene, hanem dolgozni, beszélgetni, elszánni magunkat, elköteleződni a megoldás mellett...

Normális esetben a fiatal nem kezdi túl korán a párkapcsolatokat és a szexuális életet. Ehelyett a személyisége fejlődésének éveit (kb 14+) azzal töltené, hogy barátokat szerez, embereket ismer meg, de elsősorban önmagát. Fejleszti a személyiségét, a szociális képességeit. És csak akkor választ társat, amikor erre már ÉRETT. Amikor már tudja, mit csinál, milyen ő maga, mit akar az élettől, mit akar egy kapcsolattól. Így lehetséges akár ELSŐRE is jól választani, egy életre.

A barátnőm polgári bíróként dolgozik, és (név nélkül, persze, de) sokat mesél a válóperes ügyeiről, úgyhpgy meglehetősen tisztában vagyok azzal, mitől és miért szokott felbomlani egy kapcsolat vagy házasság. Az esetek több, mint a felében a felek nem ismerték meg egymást elég jól a házasságkötés előtt, fügetlenül attól, hogy mennyi ideig jártak előtte együtt, és egyszerűen nem illettek össze, nehezen bírták ki egymással. A másik fő ok, hogy nem adták meg a másiknak, amire annak szüksége lett volna, aki így keresett valaki mást, akitől a megoldást remélte.

Baromi jó párkapcsolati és önismereti könyvek kaphatóak amúgy a könyvesboltokban. Ha egy pár mindkét tagja csak egyre áldozna egy kis pénzt, és időt az elolvasására, akkor talán több tudatos kapcsolat születne, és kevesebb menne tönkre.

Az ember egy szeriálisan monogám faj, vagyis egy férfi-egy nő kapcsolat, nincs harmadik fél, DE nem örökké tartó kapcsolat, hanem csak rövid ideig, utána a párok elválnak és új kapcsolatot létesítenek. Eleve a lángoló szerelem időszaka is azért van, hogy legalább 3-5 évig együtt maradjon a pár tagjai (ez az az időszak, amikor az Amfetamin [=Alfa-Metil-Fenil-Etil-Amin] egyik rövid életű verziója, a Fenil-Etil-Amin mennyisége hírtelen magassá válik az ember agyában ezáltal előidézve a szerelmet.) Ahhoz, hogy egy párkapcsolat minél tovább tartson, annál többször kell a pároknak szeretkezni, mivel ilyenkor a nőben az oxitocin szintje ugrik meg a monogámia-központban is, amíg ugyanitt a férfiban az ADH szintje (az ADH nagyon hasonlít az Oxitocinra, viszont az Oxitocinnal ellentétben a Tesztoszteron ennek a hatását nem gyengíti). Amikor a monogámia központ aktivizálódik, akkor a dopamin szint is megemelkedik az agyban, ami a monogámia iránt kialakítja a lelki függőséget (vagyis ez is egy a sok jutalmazandó folyamat közül). Ugyebár ha kevés a szex => kevés a születendő utód száma, vagyis ez nem kedvez a faj elterjedésének [ha jól tudom, akkor egyszer majdnem ki is halt az emberi faj, bár most meg túl sokan vagyunk].

Monogámiát akadályozó természeti tényezők:

- A 334-es génvariáció az ADH receptorok kialakulásában nehezít bele, így a receptorok nagysága is kisebb lesz és így kevesebb dopamin szint növekedést tudnak csak elérni, így a monogámia is gyengébb lesz a férfi esetén. Ez a génvariáció maximum kétszeresen fordulhat elő, és egy ilyen férfi párkapcsolata sokszor van romokban. (Kutatások szerint a svéd férfiak ~40 %-ban megtalálható minimum egyszer ez a génvariáció)

/2008-ban nyílvánosságra hozott svéd kutatás/

Témával kapcsolatos link:

[link]

- Az ösztradiol nevű ösztrogén anyag alakítja ki a nagy mell, nagy hátsójú és keskeny derekű női formát, viszont állítólag minél magasabb a nő ösztradiol szintje, annál kevésbé monogámabb és annál kevésbé elégedett a párkapcsolatával. (El is nevezték ezt a hormont "Marilyn Monroe homonnak")

/2009 Januárjában nyílvánosságra hozott felmérés/

Témával kapcsolatos link:

[link]

Bár személy szerint ezeket a kísérleteket sokkal több embernél, az egész világra kiterjesztve megismételném.

További probléma számomra, hogy az ösztradiol előanyaga a tesztoszteron és a nőben egy kiadós szex után megemelkedik a tesztoszteron szint és így nem tudom, hogy ez mennyire növeli meg a nő ösztradiol szintjét. (A férfiban szex után lezuhan a tesztoszteron szintje, így kell neki egy kis idő, hogy újra szex-képessé váljon. Meg a szex során történő folyamatok gyakran altatólag hat a férfira)